Janikovszky Éva: Aranyeső

Fülszöveg:
„Több mint húsz éve írtam ezt a regényt. Nagyon sok minden változott azóta, például megszülettek a könyv mai olvasói. Azonkívül: a Rákóczi úton nem jár villamos, megépült a metró, gyorsvasút lett a HÉV, másmilyen a Belváros, s az ápolónőképzés formái is módosultak. Mások az árak, másmilyen a divat, növekedtek az igények. De úgy gondolom, hogy a legfontosabb nem változott. Nem változott a pályaválasztás buktatókkal teli, gyakran csalódásokat tartogató útja, ma is gyakran átélik a fiatalok azt a fájó ütközést, amellyel a jövőről szőtt illúzióik a valósággal szembesülnek. Nem változott – sőt rövid háttérbe szorulás után újra divatba jött – az érzelmek elsőbbsége az emberi kapcsolatokban. Talán nem így beszélnek egymással a mai szerelmesek, mint e könyv fiataljai, azonban azt remélem, hogy ugyanúgy éreznek. Nemcsak szerelemet, hanem szeretetet, haragot, barátságot, szánalmat, megbánást, örömet, csalódást is. Hogy így van-e, ezt majd az olvasók döntik el” – írja könyve harmadik kiadásáról Janikovszky Éva.

Véleményem:
Sok pöttyös könyvet olvastam gyermekkoromban, csíkosat csak párat, de most igyekezem bepótolni a lemaradásomat. :D Ez a könyv már egy ideje a várólistámon volt, és mivel kell Janikovszky könyvet olvasni gyermekirodalomból, így most sorra vettem ezt a könyvet is. Végül úgy döntöttem, hogy Janikovszkyból készítem a beszámolómat, meg ugye az írónővel kapcsolatos kihívás teljesítéséhez 10 könyvet el kell olvasni, szóval lesz még pár bejegyzésem Janikovszky könyvekről. :D
Ez a könyv arra tanított engem, hogy nehéz a pályaválasztás, jól meg kell gondolnunk, hogy mivel szeretnénk majd foglalkozni... A legfontosabb, hogy szeressük a hivatásunkat!!! Na meg az, hogy ne adjuk fel, ha akadályokba ütközünk!!! Az élet nem könnyű, jönnek problémák, de nem szabad megfutamodnunk! Sok mindent le kell nyelnünk, sokszor igazságtalannak érezzük az életet, de KITARTÁS  mindenek felett!!!
A könyv néha untatott, nem minden részlete kötött le...

Értékelésem: 3,5/5

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Fülszöveg:

A varázslatos szépségű meseregény a minden emberben élő gyermekhez szól, szeretetről, összetartozásról, életről, halálról, humanizmusról. A második világháborúban életét vesztett, ma már klasszikusnak számító francia író remekműve 1946-ban jelent meg és indult világhódító útjára. Azóta több tucat nyelvre lefordították, számos magyar kiadást is megért, készült belőle opera, táncjáték, színházi és filmfeldolgozás. Sikerének titka talán az, hogy a távoli bolygóról érkezett kis herceg alakjában egy olyan tiszta, emberséges világ tündököl, amely után mindannyian vágyódunk.

Véleményem:

Ötödikes koromban is elolvastam, de hogy akkor mennyire fogott meg arra nem emlékszem. Azt tudom, hogy nem igazán szerettem a kötelező olvasmányokat… Most újraolvastam, és meglepődtem rajta, hogy milyen gyorsan el lehet olvasni… :D Tetszett, átéreztem a mélyebb tartalmakat! Örülök, hogy így felnőttként újraolvastam, hiszen szerintem ilyen idősen már jóval többet mond e könyv, mint gyermekkorban.

Értékelésem: 5/5

P. L. Travers: A csudálatos Mary visszatér/A csudálatos Mary kinyitja az ajtót

Egy blogbejegyzésben egy könyvről szoktam írni, de most egybe veszem A csudálatos Mary visszatér, meg A csudálatos Mary kinyitja az ajtót című könyvek „értékelését”, mert nem tudok sokat írni róluk. Csak annyi, hogy az első rész elég jó volt, de ez a kettő már untatott, nem tudtam rájuk hangolódni…

Értékelésem: 2/5

Neil Gaiman: Csillagpor

Nincs meg a könyvtárban ez a könyv, de kedves Molytársaknak köszönhetően gyorsan megszereztem elektronikus formában. :) Az egyetlen bajom az volt, hogy elterveztem, hogy a hétvégén elolvasom… :P Hogy miért volt ez baj? Azért, mert egyéb teendők miatt kevés időm volt rá, ráadásul a húgomnak is volt elintéznivalója a számítógépen, így szinte veszekedtünk érte… :P Na de végül, az indulás előtti utolsó pillanatban sikerült végigolvasnom… :)

Tetszett! Sok mágikus dolog van benne, így az elején egy kicsit féltem tőle, hiszen az Alice fonalát nagyon nem tudtam felvenni, és ugye az is ilyen mágikus világban játszódik… De a Csillagport tudtam követni, és tetszett is a történet leírása, kibontakoztatása. Kezdetben kicsit zavart, hogy egy-egy fejezeten belül több “színtér” is le volt írva, de aztán hozzászoktam, később pedig már ugye összefonódnak a különböző szálak, találkoznak a különböző szereplők… :D

Majd megnézem a filmet is, mert az egyetemen is van olyan téma, meg Molyon is olyan kihívás, hogy Rajzfilmes/filmes kapcsolatok… :D

Majd talán a filmről is írok blogbejegyzést… :)

Értékelésem a könyvről: 5/5

P. L. Travers: A csudálatos Mary

Fülszöveg:
A csudálatos Mary alkonyattájt a keleti széllel érkezik Banksék házába. Fél kezével a kalapját fogja, a másikban táskát cipel. Rövidesen megállapodik a szülőkkel, s máris olyan otthonosan érzi magát a házban, mintha mindig ott élt volna, a gyerekekkel pedig azonnal megtalálja a hangot. Michaelt annyira elbűvöli a csudálatos dadatündér, hogy lefekvéskor meg is kérdezi tőle: Ugye Mary Poppins, sohase megy el tőlünk? Mary szipog egyet, aztán így válaszol: Itt maradok, míg meg nem fordul a szél. S valóban így is lett. Mary a keleti széllel jött, s a nyugati széllel ment el. De mi minden történt közben a Banks-házban! Mary Poppins felejthetetlen alakja méltán állandó figurája az európai gyerekirodalomnak. A gyerekvilág hétköznapjai a tündérmesék varázslatával ötvöződnek Travers elbűvölő könyvében, mely Benedek Marcell szép fordításában jutott el a magyar gyerekekehez.

Véleményem:

Megvan nekünk a sorozatnak ez az első része (még anyu kapta az iskolában :D), gyermekkoromban elolvastam. Most mesepoetikára olvastam, amely által készítettem a babysitteres kihívásomat. :D Meg persze, a Mary Poppins-os kihívásra is jelentkeztem. :)

Voltak részek a könyvben, amelyek tényleg megfogtak, voltak, amelyek kevésbé… Legjobban az a rész tetszett, amelyben az ikrekről volt szó, valamint a karácsonyi vásárlás, meg a nevetőgáz. :D

Többet nem is tudok írni róla.

Értékelésem: 4/5

Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

A Kinsellát olvasó Molytársak többségének a boltkóros sorozat tetszik, de az írónő többi regényét bugyutának, uncsinak, kiszámíthatónak stb. tartják. Nos, én nem értek egyet ezzel!!! Tetszett ez a könyv, de kicsit jobban hatott rám az Emlékszel rám? valamint a Kétbalkezes istennő...

Becky az elején nagyon idegesített, mivel én egyáltalán nem vagyok vásárlásmániás, így nem tudtam beleélni magam a helyzetébe! :S De azért találtam párhuzamot közte és a saját életem között... :P Amikor fogyóztam, sokszor előfordult, hogy egész nap alig ettem valamit, aztán este nem bírtam tovább, kellett egy kis "kényezetetés", amit egy süti, egy zacskó chips, vagy valami hasonló - nem éppen diétás - étel képében jelent meg. :D Szerintem sokan elkövetjük néha ezt a hibát, hogy belefogunk valamibe, egy ideig jól bírjuk, aztán már nem, és olyat teszünk, ami az addigi fáradozozásainkat/lemondásainkat teljesen megsemmisíti... :P

Egy idő után kezdtem megkedvelni Beckyt. Aztán párhuzamot kezdtem vonni az írónő másik könyvével a Kétbalkezes istennővel, hiszen ott is a regény második felében egy "aljas cselekedetet" kutat, és hoz napvilágra a főhősnő...

Tetszett a könyv, de a végét kicsit lezáratlannak tartom... Na de majd a következő kötetben biztosan kiderül, hogy hogyan is alakult a folytatás... :) Bár, hogy mikor lesz időm a következő kötetre azt nem tudom, hiszen rengeteg az olvasnivalóm... Na majd egyszer. :)

Értékelésem: 4/5

Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Fülszöveg:

A bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja – angol szobrász és festő – azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét. Benedek Marcell ihletett tolmácsolása, Weöres Sándor gyönyörű versfordításai, Szántó Piroska rajzai festőien tárják az olvasó elé ennek a semmihez sem hasonlítható világnak tájait és alakjait.

Véleményem:

Nagyon szenvedtem vele, egyszerűen képtelen voltam ráhangolódni, és bármit is megjegyezni belőle. Felkerül a szenvedések polcára. Ennyi több szót nem is vagyok hajlandó elpazarolni rá.

Értékelésem: 1/5