Fülszöveg:
„Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok…Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek.” Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat divat és technika, a kamaszlélek problémái változatlanok.
Véleményem:
Aranyos történet egy kamasz életéről, lelkivilágáról, a felnőttekkel való kapcsolatáról. Tetszett, ahogyan a többi Janikovszky könyv is! :)
Értékelésem: 5/5
2012. február 26., vasárnap
Paulo Coelho: A Piedra folyó partján ültem és sírtam
Fülszöveg:
A brazil Paulo Coelho napjainkban a világ egyik legnépszerűbb írója. Az 1988-as Az alkimista című regényével egy csapásra nemzetközi hírnevet szerzett, de többi regénye is a bestseller-listák élére került. Coelho számos irodalmi díj nyertese. Könyvei 120 országban jelentek meg, a világ 47 nyelvén, milliós példányszámban. Kisemberek sorsa, misztikum, érzelem, transzcendencia – ezek Coelho írásművészetének kulcsszavai. A Piedra folyónál ültem, és sírtam című regénye a már megjelent Veronika meg akar halni és Az ördög és Prym kisasszony címűekkel trilógiát alkot, melyek ugyan teljesen eltérő környezetben játszódnak, de mindegyikük egy-egy próbatételt ábrázol. Veronica magát győzi le, Prym kisasszony az őt és faluját próbára tevő ördögöt, Pilar pedig, jelen regényünk főhőse szerelme vallási elhivatottsága felett győzedelmeskedik. Pilar, a 28 éves joghallgató megcsömörlik napjainak egyhangúságától, és amikor véletlenül találkozik gyerekkori pajtásával, aki időközben bizonyos vallási fanatizmus bálványa lett, együtt elindulnak megkeresni azt a csodát, ami megváltoztathatja életük egyhangúságát. A Pireneusok spanyol és francia részén utazgatnak, kolostorokat, templomokat látogatnak. Pilar megismerkedik különös klerikus és laikus figurákkal, miközben egyre jobban beleszeret egykori pajtásába. A szerzetes barát válaszút elé kerül: maradjon-e a rendben, vagy a szerelem oltárán feláldozza-e csodatévő erejét. Pilar a Piedra folyó mellett írja le érzéseit, emlékezvén a 137. zsoltár kezdő soraira: Babilon folyóvizeinél, ott ültünk és sírtunk. A száműzött emberek ugyanis nem énekelhették azokat a dalokat, amelyek a szívükből szóltak volna.
Gondolataim:
A 19. születésnapomra kaptam az évfolyamtársaimtól (2009-ben). Még feléig sem értem el, valamiért abbamaradt. A Coelho-s kihívás miatt most újra a kezembe vettem. Könyvjelzőként egy 2009-es vonatjegyet találtam benne. :D Elkezdtem újra olvasni. Nem nyűgözött le... Tudtam követni, összpontosítani rá, de nem igazán tetszett... :S Annak idején a 11 perc, meg a Veronika meg akar halni tetszett, meg valamennyire a Zahír is, bár az már nem fogott meg annyira... Azért majd egyszer el akarom olvasni a többi könyvét is. Majd... :D
Értékelésem: 3/5
A brazil Paulo Coelho napjainkban a világ egyik legnépszerűbb írója. Az 1988-as Az alkimista című regényével egy csapásra nemzetközi hírnevet szerzett, de többi regénye is a bestseller-listák élére került. Coelho számos irodalmi díj nyertese. Könyvei 120 országban jelentek meg, a világ 47 nyelvén, milliós példányszámban. Kisemberek sorsa, misztikum, érzelem, transzcendencia – ezek Coelho írásművészetének kulcsszavai. A Piedra folyónál ültem, és sírtam című regénye a már megjelent Veronika meg akar halni és Az ördög és Prym kisasszony címűekkel trilógiát alkot, melyek ugyan teljesen eltérő környezetben játszódnak, de mindegyikük egy-egy próbatételt ábrázol. Veronica magát győzi le, Prym kisasszony az őt és faluját próbára tevő ördögöt, Pilar pedig, jelen regényünk főhőse szerelme vallási elhivatottsága felett győzedelmeskedik. Pilar, a 28 éves joghallgató megcsömörlik napjainak egyhangúságától, és amikor véletlenül találkozik gyerekkori pajtásával, aki időközben bizonyos vallási fanatizmus bálványa lett, együtt elindulnak megkeresni azt a csodát, ami megváltoztathatja életük egyhangúságát. A Pireneusok spanyol és francia részén utazgatnak, kolostorokat, templomokat látogatnak. Pilar megismerkedik különös klerikus és laikus figurákkal, miközben egyre jobban beleszeret egykori pajtásába. A szerzetes barát válaszút elé kerül: maradjon-e a rendben, vagy a szerelem oltárán feláldozza-e csodatévő erejét. Pilar a Piedra folyó mellett írja le érzéseit, emlékezvén a 137. zsoltár kezdő soraira: Babilon folyóvizeinél, ott ültünk és sírtunk. A száműzött emberek ugyanis nem énekelhették azokat a dalokat, amelyek a szívükből szóltak volna.
Gondolataim:
A 19. születésnapomra kaptam az évfolyamtársaimtól (2009-ben). Még feléig sem értem el, valamiért abbamaradt. A Coelho-s kihívás miatt most újra a kezembe vettem. Könyvjelzőként egy 2009-es vonatjegyet találtam benne. :D Elkezdtem újra olvasni. Nem nyűgözött le... Tudtam követni, összpontosítani rá, de nem igazán tetszett... :S Annak idején a 11 perc, meg a Veronika meg akar halni tetszett, meg valamennyire a Zahír is, bár az már nem fogott meg annyira... Azért majd egyszer el akarom olvasni a többi könyvét is. Majd... :D
Értékelésem: 3/5
2012. február 10., péntek
Márai Sándor: Füves könyv
Fülszöveg:
Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.
Véleményem:
Életbölcsességek... Az elején tetszett, aztán már untam. Talán, mert túl gyorsan túl akartam lenni rajta, mivel csak 136 oldal, és jelentkezni akartam vele az egy napon egy könyves kihívásra. El is olvastam egy nap alatt, de nem igazán jött át... Lehet, hogy nem kellett volna így behabzsolni... :S
Értékelésem: 3/5
Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.
Véleményem:
Életbölcsességek... Az elején tetszett, aztán már untam. Talán, mert túl gyorsan túl akartam lenni rajta, mivel csak 136 oldal, és jelentkezni akartam vele az egy napon egy könyves kihívásra. El is olvastam egy nap alatt, de nem igazán jött át... Lehet, hogy nem kellett volna így behabzsolni... :S
Értékelésem: 3/5
Rejtő Jenő: Szőke ciklon
Fülszöveg:
Jim Hogan, az életfogytiglanra ítélt dartmoori fegyenc végrendeletében egymillió font sterling értékű, dió nagyságú gyémántot hagyományoz Miss Emily Westonra, az ifjú londoni bölcsészhallgatóra, aki egyetlen látogatója volt börtönévei során Emilynek „csupán” meg kell találnia a tizenöt évvel korábban készült Buddha-szobrocskát, amelyben a gyémánt rejtőzik. Nem lesz nehéz, alig pár darab készült belőle, és mind itt van valahol a Földön. A végrendelet tartalmát azonban mások is megismerték…
Véleményem:
Amikor elolvastam Molyon a hozzászólásokat, idézeteket, jobbnak/viccesebbnek gondoltam ezt a könyvet. Valahogy engem nem nyűgözött le annyira. Na, de legalább végre teljesítettem a Rejtő Jenő-s kihívást, ami pár nap múlva le is jár...
Értékelésem: 3/5
Jim Hogan, az életfogytiglanra ítélt dartmoori fegyenc végrendeletében egymillió font sterling értékű, dió nagyságú gyémántot hagyományoz Miss Emily Westonra, az ifjú londoni bölcsészhallgatóra, aki egyetlen látogatója volt börtönévei során Emilynek „csupán” meg kell találnia a tizenöt évvel korábban készült Buddha-szobrocskát, amelyben a gyémánt rejtőzik. Nem lesz nehéz, alig pár darab készült belőle, és mind itt van valahol a Földön. A végrendelet tartalmát azonban mások is megismerték…
Véleményem:
Amikor elolvastam Molyon a hozzászólásokat, idézeteket, jobbnak/viccesebbnek gondoltam ezt a könyvet. Valahogy engem nem nyűgözött le annyira. Na, de legalább végre teljesítettem a Rejtő Jenő-s kihívást, ami pár nap múlva le is jár...
Értékelésem: 3/5
Janikovszky Éva: Az úgy volt...
Fülszöveg:
„Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. Én általán tudom, hogy mi az újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi.” Hányszor van így az ember, ha kamasz. És hányszor kerül olyan helyzetbe, hogy „semmi-szerű” választ ad, pedig… például ha a nagymamája megkérdi, hogy milyen húst süssön, azt feleli, hogy nem tudja, pedig… az öregek otthonában az egyik néni éppen azt szerette volna, ha olyan unokája lenne, mint ő… Vagy ha a kislány, akivel jó volna együtt járni, azt állítja, hogy írt a nyáron, és az ember úgy tesz, mintha nem hinné el, hogy írt. Janikovszky Éva tükröt tart a tizenhárom évesek elé, de mindannyiunk elé is, akik sok mindenen elgondolkodunk, sok mindenről tudjuk, hogy mi az újság, de azt válaszoljuk, hogy semmi. Réber László nagyszerű, telibe találó rajzai humorukkal a kamaszság komikumát és líráját teszik még érthetőbbé, szeretetre méltóvá.
Véleményem:
Nagyon aranyos könyv a kamaszok világáról, élményeiről! Tetszett!!! :D
Értékelésem: 5/5
„Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. Én általán tudom, hogy mi az újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi.” Hányszor van így az ember, ha kamasz. És hányszor kerül olyan helyzetbe, hogy „semmi-szerű” választ ad, pedig… például ha a nagymamája megkérdi, hogy milyen húst süssön, azt feleli, hogy nem tudja, pedig… az öregek otthonában az egyik néni éppen azt szerette volna, ha olyan unokája lenne, mint ő… Vagy ha a kislány, akivel jó volna együtt járni, azt állítja, hogy írt a nyáron, és az ember úgy tesz, mintha nem hinné el, hogy írt. Janikovszky Éva tükröt tart a tizenhárom évesek elé, de mindannyiunk elé is, akik sok mindenen elgondolkodunk, sok mindenről tudjuk, hogy mi az újság, de azt válaszoljuk, hogy semmi. Réber László nagyszerű, telibe találó rajzai humorukkal a kamaszság komikumát és líráját teszik még érthetőbbé, szeretetre méltóvá.
Véleményem:
Nagyon aranyos könyv a kamaszok világáról, élményeiről! Tetszett!!! :D
Értékelésem: 5/5
2012. február 6., hétfő
Janikovszky Éva: Örülj, hogy fiú
Decemberben olvastam az Örülj, hogy lány-t, és tetszett, ezért, amikor a múlt héten megláttam ezt a könyvet a könyvtárban, úgy döntöttem, hogy kiveszem, kíváncsi voltam erre is… Hát, csalódtam… Lehet, hogy ha a lányosat nem olvastam volna még, akkor ez is majdnem annyira tetszett volna (azért úgy érzem, hogy a lányos a jobb), de így, hogy azt már olvastam, ez csak egy „utánzatként” jött le nekem. Fogalmam sincs, hogy melyiket írta hamarabb az írónő, nem is érdekel, én a lányosat olvastam el előbb, az a túl nagy ábrándozást leszámítva nagyon tetszett, de ezzel most nem tudok mit kezdeni, hogy ez majdnem ugyanolyan… Szerintem, csak az egyiket „szabad” elolvasni ahhoz, hogy az emberben megmaradjon a „varázs”…
Értékelésem: 3/5
Walt Disney: Arielle, a kis hableány
A barátnőmmel készültünk a mesepoetika vizsgánkra, és mivel én nem ismertem annyira ezt a történetet, hogy el is tudjam mesélni (csak kifestőkönyvem volt róla :P), így Iza elővette a könyvét, én pedig felolvastam... :)
Nem lett kedvenc a könyv, de a vizsgám 10-es lett!!! :D :D :D
Nem lett kedvenc a könyv, de a vizsgám 10-es lett!!! :D :D :D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)