Az ősszel láttam a filmet, már az meghatott, a végén csak
ültem, és bámultam magam elé… Később megtudtam, hogy megvan a könyv a
könyvtárban, ahová járok. Azonnal várólistára vettem… :) A kötelező
olvasmányaim miatt viszont csak most jutottam oda, hogy elolvassam…
Az első bekezdéstől kezdve lenyűgözött! Az elejét a
barátomnál olvastam, jópár részt felolvastam neki. :) Ha a folytatást is a
jelenlétében olvastam volna, rengeteg részt megosztottam volna vele… Mert ez
olyan, hogy nagyon szeretné az ember megosztani valakivel az
elgondolkodtatóbbnál elgondolkodtatóbb részeket, érzéseket… Sokszor egy-egy
rész után csak ültem, és bámultam magam elé, mint a film végén…
Sajnálom, hogy kihagyták a filmből az ügyvéd és a
tanácsadónő közötti szerelmi szálat, mert engem ez is nagyon megérintett.
Természetesen, ez személyes élményeknek is köszönhető, ugyanis mi is a
barátommal régebben jártunk, aztán egy ideig (igaz csak 2 évig, nem 15 :P) nem
találkoztunk, és amikor újra összehozott bennünket a sors, akkor féltem… Féltem,
hogy újra meg leszek bántva, aggódtam, hogy neki mit jelent ez az újra
összetalálkozásunk… Szóval, teljesen át tudtam érezni a tanácsadónő helyzetét!
Kár, hogy a filmből kihagyták ezt a részt…
Miután végigolvastam a könyvet, megnéztük a filmet a
barátommal. Egyetértettünk abban, hogy nem hoznánk létre egy donorbabát a
gyermekünknek… Ha a filmből annyira nem is jön le, de a könyv tökéletesen
érzékelteti, hogy senki nem boldog! Hogy a szülők csak Kate-tel törődnek, a
másik két gyermekre oda sem figyelnek…
Persze, a szülőket is sajnálom, nagyon nehéz lehet nekik… De
a testvérek szomorú gyermekkora is megrendíti az olvasót…
-
SPOILER
-
A filmnek nem ugyanaz a vége, mint a könyvnek… Ez engem
eléggé bosszant! Az „természetes”, hogy vannak eltérések a könyv és a film
egyes részletei között, de az elég „furi”, hogy a teljesen különböző a történet
vége… De így legalább meglepetésként ért a végkifejlet, annak ellenére, hogy
láttam a filmet… :P A barátom kérdezte, hogy melyik befejezés tetszik jobban.
Azt mondta, hogy neki a film, mert Kate egész életében haldoklott,
„természetesebb”, hogy ő hal meg, és Anna „felszabadul”, mint az, hogy ő
veszíti el életét… Na igen. Ha magát a történetet nézzük, valóban a film
befejezése az „igazságosabb”, a „természetesebb”… De ha úgy nézzük, hogy egy
könyvről/filmről van szó, akkor a könyv befejezés nekem jobban tetszik, mert
arra tényleg nem számítottam, és így talán még megrendítőbb…
-
SPILER
VÉGE –
Kedvencem lett ez a könyv, egyszer szeretném megvenni, hogy
magamnak is meglegyen!
Értékelésem: 5*
