Meg Cabot: Átlagméret nem akadály

Régen olvastam Meg Cabot-tól A neveletlen hercegnő naplóját, amit ugye nagyon sokan szeretnek, Nagy Könyv top 100-as is. De nekem valahogy nem jött be. Talán túlságosan "belém égett" a film, vagy lehet, hogy azért, mert ideges időszakomban olvastam, és azért nem tudtam ráhangolódni. Vagy mindkettő. :P

Pár éve olvastam a Misztikus szerelmet, az tetszett, de azért nem annyira, hogy újraolvassam. Szóval, valami mást szándékoztam olvasni a Meg Cabot-os kihívásra. :D Különben az Egy igazi amerikai lány-t is olvastam, az nem nagyon jött be.

Tehát, ilyen előzmények után kezdtem el most töprengeni, hogy mit is olvassak a Meg Cabot-os kihívásra. :D Aztán erre esett a választásom, megtetszett a cím is, meg a fülszöveg is. :) És nagyon bejött!!! :D Tök jó, csajos is (de nem gyerekes :P), humoros is, bűnűgyi is. :D Nem kiszámítható, meg érdekes a bűnűgyi szál story-ja is. :D Na meg az is tetszett, hogy nem egy kiképzett nyomozóról volt szó (jó, Cooper igen, de a csajra gondolok :D), csak egy hétköznapi emberről (jó, nem "hétköznapi", mert ex-popsztár, de az nem épp szakmába vágó :P), aki felderítette a bűnügyet. :D
A második részben már hivatalosabban foglalkozik majd ezzel a főhősnő, de remélem, hogy ennek ellenére az is ennyire tetszeni fog. :D

Értékelésem: 5* :)

Gabriel García Márquez: Száz év magány

Erre nagyon nem tudtam ráhangolódni. A Szerelem a kolera idején-re jobban oda tudtam figyelni, de ez valahogy nagyon nem ment. Végigolvastam, de ne kérdezze senki, hogy miről is szólt... :P

Értékelésem: 1/5

Nógrádi Gábor: PetePite

Ez is jó kis könyv, vicces, aranyos! Kicsit sok volt így egymásután két ilyen témájú könyv, talán ez vett el a varázsából... :( De egyébként tetszett, jobban, mint a párja. :D

Értékelésem: 5/5

Nógrádi Gábor: Az anyu én vagyok

Aranyos könyv, egy anya-lánya helycseréről, jópofa. :D Kíváncsi vagyok, párja, a PetePite többet mond-e majd, vagy csak azért lett az Nagy Könyves, mert az volt addigra megírva. :D

Értékelésem: 4/5

Móricz Zsigmond: Árvácska

Szomorú történet egy árva kislányról, akit sehol sem szerettek, mindenhol csak használtak. Halál a vége, de mégis boldog beteljesülés, hiszen így olyanok közé kerülhetett az a szegény gyermek, akik tényleg szerették.

Értékelésem: 4/5 (Tudom, hogy hülyeség, de úgy érzem, hogy ha öt pontot adnék rá, azzal azt fejezném ki, hogy tetszett a történet, pedig ugye hogyan tetszhetne egy ilyen szomorú sors... Szóval, a történet nem tetszett, de jól megvan írva. :P)

Danielle Steel: Kakukktojás

Nem értem, miért tartják az írónő könyveit (többek között ezt is) lagymatagnak, nyálcsorgatásnak, ponyvának. A legtöbb könyvének igenis van mondanivalója!!! Ez is ilyen, igen mély dolgokról szól! Egy fiatal nőről, akivel soha nem voltak megelégedve a szülei, és ők taszították a mélységes önbizalomhiány felé! Egy lány próbálkozásai, hogy kitörjön ebből! Én értem a könyvet, átérzem a sorsot! Bár nekem azért ennél jobb a kapcsolatom a szüleimmel, de az érzés ismerős...

Értékelésem: 5/5