2015. július 31., péntek

Paulo Coelho: Az ördög és Prym kisasszony

Voltak érdekes részek, voltak kevésbé érdekesek. A trilógiában nekem a Veronika tetszett leginkább, ez közepesen és a Piedra folyós legkevésbé. Vannak elgondolkodtató részek, néha kerültem is olyan hangulatba, de nem sokszor. Összességében nem volt rossz.

Értékelésem: 4/5

2015. július 25., szombat

Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései

Érdekes könyv. Egyes részei jobban megfogtak, mások kevésbé, de összességében jó volt. Az életem alakulása miatt sokáig olvastam, úgyhogy már nem is mindenre emlékszem belőle. De jó volt. :D

Értékelésem: 4/5

2015. július 13., hétfő

Christina Lauren: Gyönyörű rohadék

Huhh, nagyon tetszett! :) Sok-sok erotikus jelenetet tartalmaz, de egyáltalán nem közönséges, hanem érzelmekkel teli, és nagyon átjön belőle a szenvedély! Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, párom még dolgozott, én félálomban voltam már, de úgy gondoltam belekezdek. Hát, egyből kiment a szememből az álom, és alig vártam, hogy a párom hazaérjen... ;)
Majd olvasom a folytatását is! :)

Értékelésem: 5* :)

2015. április 16., csütörtök

Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás

Tetszett a könyv! :) Az elején olyan kis aranyosaknak tartottam őket, hogy ugye nyilvánvaló, hogy majd össze fognak jönni, de ezt ők még nem nagyon hiszik el. :P Később különféle problémákat is megismerhetünk, de végül minden jó, ha vége jó. :D Mondjuk a vége már nekem is elég nyálas volt, meg Travisnek az a nagy bizonytalansága... A párom szerint nagyon szánalmas az olyan pasi, aki nem elég magabiztos. Szóval, nem tudom, hogy régebben is "fura" lett volna-e nekem Travis viselkedése, vagy csak a párom verte belém az ilyenfajta gondolkodást, mindenesetre szerintem túl bizonytalan ez a srác...

Azt hittem, hogy a Veszedelmes sorscsapás a folytatása a történetnek, de ahogy elolvastam a tartalmát, rájöttem, hogy nem, hanem ugyanez a story csak Travis szemszögéből. Sokak szerint az még jobb, mint ez, de én nem tervezem mostanság elolvasni. Annyira azért nem jött be. :P Bár, ha folytatás lenne, szerintem akkor sem olvasnám, mert sok más könyv vár arra, hogy elolvassam. :D

Értékelésem: 4/5

2015. március 23., hétfő

Rebecca James Gyönyörű bajkeverő


Kb. negyede után félálomban ezt írtam: Lehet, velem van a baj, de nekem nagyon nem jön át ez a könyv!! Untat ez az ide-oda kapkodás, meg úgy az egész mindenestől…

Az első rész elolvasása után: Na, végre kiderült, hogy pontosan mi is történt Rachellel. Egy ideje már jobban érdekeltek a story-k, bár ez az ugrálás idegesített, mert ráhangolódtam egy-egy történetre, aztán félbeszakította, és mást mesélt el valameddig, aztán egy idő után hangolódjak vissza az előzőre, annyira ez így nem jött be nekem… Nincs bajom az időintervallumok váltakozásával, de akkor mesélje el az író az egész story-t, és aztán térjen át másikra, ne így ide-oda kapkodva… A másik meg, hogy idegesített a „helyes” szó használata. Pl. Katherine elment innivalóért, Mick mondta, hogy ő sört kér, erre Katherine: Helyes. Mondd, hogy az együttesnek kell! Helyes. Meg még volt ilyen, ott sem illett oda ez a szó. Lehetne oké, rendben, jó, de nem helyes! Na mindegy. :P

Háromnegyedénél: Sok könyvben/filmben találkoztam már ilyennel, de egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy hogy lehet, hogy valakinek nem tűnik fel, hogy nem jött meg neki a menzesze… :P

Még az elején, amikor annyira untam a könyvet, olvastam róla értékeléseket, hátha akkor nő a lelkesedésem. Szóval, tudom, hogy Mick meg fog halni. Kíváncsi leszek, hogy ugyan mit csinál Alice, hogy ez történik (mert úgy jött le a véleményekből, hogy köze lesz hozzá), meg hogy ő hogyan fog meghalni (szerintem valami túladagolásban :P )… De sajnálom Mick halálát, megérdemelték volna, hogy boldogok legyenek.

A végén: Még mindig sajnálom, hogy Mick meghalt. :( És igen, ahogy mások is írták, én is sejtettem, hogy Alice-nek ilyesmi köze volt ahhoz az estéhez, szóval, hogy az öccse is benne volt abban a bandában, akik megölték Rachelt…

Jó, hogy Katherine és Robbie újra összejárnak, és nyitott befejezésű könyv, ami azt sugallja, hogy majd egy pár lesznek, és együtt nevelik Sarah-t. De akkor is szomorú könyv…

És ez a cím… A gyönyörű bajkeverő jellemzésben nincs benne az a gonoszság, az a romlottság, ami Alice-t jellemezte. Valami durvább cím kellett volna. Életromboló, beteg nőszemély, vagy ilyesmi. Csak gondolom ilyen címmel kevesebben olvasnák el a könyvet… :P

Értékelésem: 3/5

2015. február 21., szombat

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet

Idén még nem sokat olvastam, bizony ez az első könyv, amit befejeztem. (Egyet elkezdtem, de a húgom könyve, és visszakérte, hogy ő akarja olvasni. :P )
Már többször eszemben volt, hogy jó lenne újrakezdeni a SZJG olvasását. Még novemberben beleolvastam, amikor a kezembe került Krisztina barátnőm régi levele, amit akkor irt, amikor a a SZJG-t olvasta (amikor én is olvastam). Tehát, akkor elolvastam az első pár napot, de aztán abbahagytam, mert tanulnom kellett, meg kihívásokra mást olvasni... :P Most viszont az történt, hogy bár megbeszéltük a párommal, hogy 14-én este átjön (Valentin-nap), nem jutott ide csak 15-én hajnalban. Én mérges voltam, meg szomorú, és kellett valami, ami felvidít. Nem egy új film vagy könyv, hanem ismerős arcok, akiket szeretek. :) Régen csak a Szívek szállodája adta ezt meg nekem, tavaly azonban megszerettem más sorozatokat is, most épp a Switched at Birth-öt nézem, azaz az Elcserélt lányokat. E sorozattal azonban a legújabb évadnál járok, már megnéztem azt a részt, amit legutóbb feltettek, nem volt mit néznem. Így jött a gondolat, hogy SZJG-t olvasok. :D És igen... Totálisan ugyanannyira veszélyes, mint elsőre!!!!!!! :D Egyszerűen nem bírtam abbahagyni, az elkövetkező napokban tanulás helyett is olvastam, és hajnalig azt csináltam! :D
Sokan lehúzzák, azt mondják, hogy nem történik benne semmi... Csak az unalmas iskolás napok. Hát, én mindig szerettem sulis történeteket olvasni, és a saját naplóimat is nagyon sokszor újraolvastam már, pedig az sem mindig a nagy érzelmekről szólt, vannak olyan részei, amelyben simán csak a sulis életemről, hétköznapjaimról mesélek.
Jó, szerintem is vannak túlzások a könyvben... Pl. hogy Reni semmilyen zenét, de főleg, hogy semmilyen sorozatot nem ismer. Oké, én sem láttam egy részt sem a Szökésből sem meg a Lostból sem (de a Hősöket szerettem :D ), de nem úgy említettem volna meg őket, hogy "valami Szökés meg Lost", mint aki még sosem hallott ezekről, hanem azért találkoztam velük a reklámok által stb. Meg, hogy annyira nem tud rajzolni. Értem, hogy nincs tehetsége hozzá, de azért el van túlozva a dolog, szerintem. :P Pl. lesz majd valami álarckészítés, hát ugyanmár, azt a hülye is meg tudja csinálni... :P Az, hogy az anyja ennyire szánalmasan nem tud főzni, hát az is durva, de azon azért bosszankodás nélkül át szoktam siklani, nem akaszt ki úgy, mint egyeseket, akiknek az értékelését olvastam. :P Mondjuk az inkább bosszantott néha, hogy Virág hogy lehet tényleg ennyire buta..?!
Szóval, kb. ezek a megnyilvánulásaim azok után, hogy a múltkor jó néhány értékelést elolvastam. Mindenesetre, nekem másodjára is nagyon bejött, és alig bírom ki, hogy ne kezdjem el a második részt, mert tudom, hogy akkor megint egész nap csak azt olvasnám... :P

Értékelésem: továbbra is 5* :D