2014. július 31., csütörtök

Tammara Webber: Easy - Egyszeregy



Érdekes címválasztás… :D Az utolsó mondat miatt lett ez a címe..?
Izgalmas így olvasni, hogy valamikor ugyan elolvastam a könyv fülszövegét, véleményeket is róla, de az már olyan régen volt (és azóta ugye annyi mindent olvastam), hogy már fogalmam sem volt, hogy miről szól, csak fent volt a „várólistán”, és annyi. Érdekes könyv… Én is írtam régen könyveket (egy történet jutott el addig, hogy be is fejezzem), nekem is volt ilyen témám, hogy e-mailezik egy sráccal, akiről aztán kiderül, hogy megegyezik azzal, akit személyesen ismer és kedvel. :D A komoly rész is jól van megírva, elgondolkodtató és szomorú… Lucas pedig rendes srác, és borzalmas, ami vele történt gyermekkorában. Örülök, hogy a végén meg tudott nyílni, és engedett az érzéseinek, és komolyra fordult a kapcsolatuk Jacqueline-nal… :)

Értékelésem: 5/5

2014. július 29., kedd

J. A. Redmerski: Az örökké határa



Van, aki nagyon szereti a második részt is, van, aki nagyon nem… Én… olyan közepesen… :D Na jó, a csillagozásomból látszik, hogy a közepest azért nem szó szerint kell érteni. :P Az elején érdekelt a téma, hogy akarják a gyermeket meg minden, de azért bennük van az, hogy ezzel mennyi mindenről lemondanak. Miután pedig elmegy a baba, érthető Camryn reakciója, meg hogy totálisan bűntudata van a gondolatai miatt, hogy magát hibáztatja, bár valójában nem tehet a történtekről…
Szóval, megindító a téma, de egy idő után valahogy túl sok lesz… Értem én a fájdalmukat meg a szenvedésüket, de aztán „uncsi” lesz, hogy még mindig erről olvasok, és hogy nem tudnak segíteni egymásnak… Szinte csak fájdalommal teli az egész, hiányoznak a boldog közös élményeik! Aztán ugye útra kelnek, de ez már nem ugyanaz, nem ad annyi izgalmat az olvasása… Vártam már, hogy újra jöjjön a baba, de egészen csak a könyv végén jött el. Tetszett, hogy családostul is el mertek indulni, és hogy azért úgy mentek, hogy a gyermek mindig biztonságban lehessen. Az epilógus is tetszett, bár időben kicsit kusza, de jó befejezés lett.

Értékelésem: 4/5

2014. július 26., szombat

J. A. Redmerski: A soha határa



Uhh… Hát, tényleg megnyeri a mostanában olvasott legszebb szerelmes történetek díját! :) Ez aztán tényleg olyan könyv, ami megfogott, és mindenféle érzelmet kiváltott belőlem! Van egy kihívásom, melyben az is benne van, hogy csak olyan könyveket kellene olvasni ebben a hónapban, amiről úgy érzem, hogy tetszeni fog. Eddig ezt mégis megszegtem, mert A tűzpiros üveggömb nagyon nem kötött le, aztán meg a Napraforgó-lányt kezdtem el olvasni, amivel lassan kellett haladnom, hogy fenntartsam iránta az érdeklődésemet. :D De közben – hirtelen felindulásból – elkezdtem ezt is olvasni, és ez kárpótolt mindenért! :) Persze, hogy amint befejeztem, rögtön el is kezdtem olvasni a folytatást :D, de pár oldal után sikerült leállítanom magam, hiszen előbb értékelést kell írni erről, meg még van néhány dolog, amit el kellene intézni, ahelyett, hogy belevetném magam egy következő könyv olvasásába. :P
Na, szóval… Az eleje mindjárt megtetszett, Camryn meg a szókimondó barátnője, meg hogy mi történt velük, milyen érzelmek játszódnak le a főhősben stb. Aztán, amikor lelépett otthonról, csalódott lettem… Amikor pedig a buszon találkozott Andrewval, a srác megmentette, majd közös utazásba kezdtek, a történetről egy korábbi olvasmányom, a Vajon létezik szerelem első látásra? című könyv jutott eszembe. És ez zavart. Az is a hasonlatosságok közé tartozott, hogy két szemszögből van írva a könyv, és ez is növelte csalódottságomat. Az elején ugyanis jó ideig csak Camryn gondolatait olvashatjuk, nem értettem, hogy ennyi oldal után, miért van most szükség arra, hogy hirtelen felváltva meséljék nézőpontjukat. Egy idő után azonban megszoktam a dolgot, és egyre inkább magával ragadott a történet! Hajnali négyig olvastam, aztán ágyba parancsoltam magam, mert elálmosodtam már, de délelőtt fél 9-kor folytattam is az olvasást! :D Majdnem lekéstem a buszt, mert nem tudtam abbahagyni e tevékenységet! :P Azért csak sikerült elérnem, és annak ellenére, hogy a laptopomon van meg a könyv, nem papíralapúban, a buszon is muszáj volt olvasnom! :)
A szexuális tevékenységek és azok elmesélése, hmmm… Nagyon tetszett! :D Hatással volt rám az egész utazás, olyan érzések kezdtek kibontakozni belőlem, hogy milyen jó lenne, ha mi is így utazgathatnánk a párommal!! :)
Amikor Andrew anyjánál voltak, engem is idegesített, hogy mi lehet az titok, és amikor kiderült… Mondom, ne mááár… Persze, sejtettem, hogy ha már van folytatás, akkor valószínűleg túléli a pasi, de örülök, hogy így ért véget! Hogy eljegyezte a lányt, gyermekük lesz, és ami a legfontosabb, sikeres volt a műtét, és meggyógyult!!! Gondolom, lesz a második részben is szomorú rész ezzel kapcsolatban (nem tudom biztosra, csak tipp), de akkor is jó, hogy most legalább meggyógyult, és boldogsággal kezdődik a következő rész, nem járja át az egész könyvet a szomorúság, hogy a főhős beteg, és azzal küzdenek… Ezért örültem ez az első kötet esetében is, hogy csak a végén tudtuk meg mi olvasók is, hogy beteg, hiszen legalább nem kellett lehangoltnak lennünk emiatt, ahogy ugye Camrynnek sem.
Tényleg egy gyönyörű szerelmes történet, de nem az a giccses fajta, hanem tényleg művészien tárja elénk az író a dolgokat, érzelmeket, megnyilvánulásokat! Nagyon tetszett, és szerintem gyorsan el fogom olvasni a folytatást is! :)
                                                                                                                       
Értékelésem: 5* :) :) :)

2014. július 21., hétfő

Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

Annyira nem kötött le a könyv. Bizonyára már az elején lelkesebben kellett volna olvasnom ahhoz, hogy a későbbiekben is tetsszen. De valamiért nem jött össze. :(

Értékelésem: 2,5/5

2014. július 19., szombat

Melissa Hill: Érted mindent!

Érdeklődve olvastam, bár úgy éreztem, hogy hiába olvasom, nem érek a végére, holott nem vastag könyv... :P A vége viszont nem jött be. Másokhoz hasonlóan, én is átverve éreztem magam G. miatt... A másik könyv, amit olvastam az írónőtől (Míg el nem felejtem) sokkal jobban tetszett!!

Értékelésem: 3,5/5

2014. július 5., szombat

Marc Levy: Mint a mennyben

Régen láttam a filmet. Annyira nem kötött le a könyv. Mostanság sajnos túl sok könyvről ezt írom. Nem lesz ez így jó. Elnyelnek a kihívások, és nem azt olvasom, amit szeretnék... :S

Értékelésem: 3,5/5