Szabó Magda az
egyik kedvenc írom. Az Abigélért rajongtam, és sokszor újraolvastam, a
Születésnap is a kedvenc ifjúsági regényeim közé tartozott! Komoly könyvei
közül ezelőtt csak Az ajtót olvastam, de az nagyon megrendített, és magával
ragadott! Így természetesen úgy vágtam bele e könyvbe, hogy biztosan nagyon jó
lesz! De az az igazság, hogy nem igazán fogott meg! :( Sőt kifejezetten
untatott, nem tudtam belemélyedni… :( Szégyellem magam, hogy ezt kell mondanom
az egyik kedvenc írónőm könyvéről, de hát mit lehet tenni, ez a helyzet. De pont
ezért nincs szívem annyira lehúzni könyvet, szóval az értékelésem: 3/5
Ahogyan a címből lehet is következtetni, blogomban az olvasmány- és filmélményeimről írok. :)
2012. november 26., hétfő
2012. november 21., szerda
Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége
Annó, egyik Molytársam ajánlotta a könyvet, de nem
tudtam hol beszerezni, így elmaradt az elolvasása, viszont nem sokkal később
kölcsönkaptam a filmet, amit meg is néztem. Nem volt az a hú de nagy szám (most
olvastam, hogy sokak szerint a film sokkal kevesebbre értékelhető), de kíváncsi
lettem a könyvre is. Nagyon örültem, amikor tavaly megláttam, hogy megvan a
könyvtárban. Akkor kötelezőket olvastam, de az idénre felvettem a várólistámra
is, meg az újévi fogadalmas listámra is! :D Aztán mást olvastam, majd eljött az
év vége fele, és én többször is nem találtam bent a könyvet a könyvtárban.
Kezdtem bepánikolni, hogy nem fogom tudni teljesíteni a kihívásaimat, de aztán
Krisztina barátnőmnek sikerült rátalálnia a neten, és elküldte nekem
elektronikus formában! :D Nagyon bele tudtam mélyedni, hajnalokig ültem a gép
előtt, nem bírtam abbahagyni! :D Nagyon tetszett, örülök, hogy elolvastam! :)
Értékelésem: 5/5
Ince Zsuzsa: Csellengők
Ezt a könyvet én vettem még 2010-ben Krisztina
barátnőmnek, mert annó sokat emlegettük, hogy ő is meg a barátom is nagyon
szerették a sorozat zenéjét. Nekem is tetszett a szám (Runaway Train), de azt
sem tudtam, hogy van olyan műsor, hogy Csellengők, nem hogy ez a főcímdala. :P
Szóval, most kölcsönadta a könyvet, én is
elolvastam. Jó olvasmány, megrázó történetekkel. Hatására elgondolkodik az
ember az életről, hogy milyen durva dolgok történnek… Apránként ajánlatos
haladni a könyvvel, legalábbis nekem úgy volt jó, úgy jobban át tudtam magam
adni, nem untam rá a lehangoltságra. Szerintem érdemes elolvasni!
Értékelésem: 5/5
Szóval, most kölcsönadta a könyvet, én is
elolvastam. Jó olvasmány, megrázó történetekkel. Hatására elgondolkodik az
ember az életről, hogy milyen durva dolgok történnek… Apránként ajánlatos
haladni a könyvvel, legalábbis nekem úgy volt jó, úgy jobban át tudtam magam
adni, nem untam rá a lehangoltságra. Szerintem érdemes elolvasni!
Értékelésem: 5/5
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Régebben
olvastam irodalom vizsgára Lázár Ervintől A kisfiú és az oroszlánokat. Az
jobban megfogott, ez nekem nem jött át annyira. Pedig Molyon ezt sokan nagyon
jó, humoros mesének tartják… Engem annyira nem kötött le, tetszettek már mesék
sokkal jobban! :P
Értékelésem:
2/5
Stephanie Calman: Egy rossz anya vallomásai
A nyáron beleolvasgattam, de
valahogy nem fogott meg annyira. Most viszont, ahogy elkezdtem csak úgy faltam,
és nem azért, hogy minél előbb befejezzem, hanem, mert tényleg tetszett, és
érdekelt! Az utóbbi időben témáztunk a barátommal is, meg barátnővel is
olyanokról, hogy mik az elvárások az anyáktól, mire van idejük stb, tehát
foglalkoztatott ez a téma, így jó időzítés volt egy ilyen témával foglakozó,
humoros, őszinte, megindító könyv olvasására! :)
Értékelésem: 5/5
Rhonda Byrne: The Secret – A Titok
Uh, erről ha mindjárt írtam
volna, akkor jóval többet tudtam volna írni. De most csak röviden. A barátom nagyon szereti a filmet, és amikor a
filmből való gondolatokat továbbított felém, úgy voltam vele, hogy hagyjon már
ezzel a hülyeséggel! :P Pozitív gondolkodás, hát engem nem arra tanítottak!
Anyukám doktorálhatna pesszimizmusból! Na jó, ez azért túlzás, de tényleg
negatívan gondolkodik! Én ebből próbáltam kitörni, de nem mindig sikerült! A
túlzott optimizmust felelőtlenségnek tartottam! Amikor elkezdtem olvasni a
könyvet, nagyon dühös voltam! Mérges, hogy hogy tudnak ilyen marhaságokat írni,
ennek egyáltalán nincs valóságalapja stb. Annyira feldühített, hogy
legszívesebben földhöz vágtam volna a könyvet, csak azért nem tettem meg, mert
elektronikus formában olvastam. :P Aztán, mikor jött az, hogy a negatív
gondolatok nem azonnal fejtik ki hatásukat, hanem egy idő után, akkor pedig
megijedtem… Később kezdtem lenyugodni, és átadni magam a könyvnek! Igyekeztem
rögzíteni magamban az olvasottakat, és megfogadni! Azt hiszem az a rész
lendítette a könyv általi felfogás irányába a hozzáállásomat, amikor arról van
szó, hogy csak akkor fogadnak el mások, ha te is elfogadod magad, csak akkor
látnak szépnek, és akkor dicsérnek meg, ha te is szépnek látod magad stb. Kissé
gondjaim voltak ezzel mostanában, és ez pont jól jött, ez által kezdtem el
megszeretni a könyvet! :) Amikor arról volt szó, hogy hidd magadról, hogy okos
vagy, ügyes vagy stb, ezt mondogasd, akkor mások is úgy gondolják majd, csak
mosolyogtam, mert végre megértettem valamit! A barátomnak nagyon nagy az
önbizalma, jókat mond magáról stb. Ezzel engem sokszor idegesített, mert
önteltnek tartottam!! :P De így, hogy tudom, hogy a Titoknak köszönheti ezt a
hozzáállást, elnézőbb vagyok, már nem dühít úgy az önteltsége, hanem inkább
igyekszem én is minél pozitívabban gondolkodni magamról, külsőmről, belsőmről
egyaránt! :) Hát, kb. ennyi, végül leírtam rendesen a gondolataimat, nem csak
röviden, de örülök neki, hogy kifejtettem a dolgokat! :D
Értékelésem: 5/5 :D
Douglas Adams: Galaxis Útikalauz stopposoknak
Eléggé sokkolt, mikor megláttam a könyvtárban, hogy milyen vastag.
Elkezdtem olvasni, szét untam magam. Úgy volt, hogy félbehagyom, pedig nem
szokásom. Dehát mindjárt itt az év vége, és még sok olvasnivalóm van a
kihívásokra, úgy gondoltam, nem vesztegetem az időmet ilyen uncsi könyvre.
Aztán felfedeztem, hogy ez egy több részes könyv, és talán a kihívására is, meg
a Nagy Könyvre is elég, ha csak az első részt olvasom el, hisz azt egyébként
külön is megjelentették stb. Így is döntöttem, az első részt lenyelegettem,
aztán megszabadultam tőle (vissza vittem a könyvtárba). :P
Értékelésem: 1/5
Jean Webster: Nyakigláb Apó
Kislánykoromban elég lelkesen írtam erről a könyvről a
naplómba! :P Legalábbis lelkesnek tűnik a bejegyzés… Most viszont annyira nem
nyűgözött le. Nem volt rossz, de a régi emlék alapján jobbra számítottam.
Molyon sokan nagyon szeretik, nem tudom, ők a gyermekkori élményükre alapoznak,
vagy felnőtt fejjel is annyira átjött nekik…
Értékelésem: 3/5
Utassy József: Hóemberség
Ezt a könyvet
csak azért olvastam, mert az ABC-s kihívásomra kellett egy U betűs író. :P Téli
verseket tartalmaz a kötet. Gyorsan elolvastam, nem adott semmi maradandót.
Értékelésem: 2/5
Bernhard Schlink: A felolvasó
Az eleje tetszett,
gyorsan faltam. A közepe uncsi volt, a vége megint „érdekes”, de azt nem
mondhatnám, hogy mennyire „tetszett”. Szóval, úgy összességében a könyv: Nem
unatkoztam rajta (kivéve a közepén :P), oda tudtam rá figyelni, érdekelt, de
mégsem váltotta ki azt az érzést, mint a kedvenceim, hogy legszivesebben minden
olvasni szerető barátomnak/ismerősömnek lelkesen mesélnék róla, és próbálnám
meggyőzni, hogy neki is el kell olvasnia…
Értékelésem: 3/5
Joseph Heller: A 22-es csapdája
Nagyon untam!
Régebben a Száll a kakukk fészkére-t olvastam, ami ilyen elmegyógyintézeti
betegekről szól, hát az sokkal jobban átjött! Erre valahogy nem tudtam
figyelni, nem tudtam átérezni, csak átrágtam magam, hogy elolvasottnak tudhassam…
:S
Értékelésem: 1/5
Kate Long: Rossz anyák kézikönyve
Szegedi
könyvtúránk alkalmával vettem ezt a könyvet, a nyáron. Tetszett ahogyan le
voltak írva az érzések, de azért néhol untatott is.
Értékelésem: 4/5
...
Nagyon le vagyok
maradva az írással, már 12 könyvet elolvastam, mióta utoljára írtam. Ezért most
erről a 12 könyvről csak nagyon röviden írok, nem lenne időm és türelmem
mindről részletesen írogatni… :S
2012. november 20., kedd
Nicholas Sparks: Szerelmünk lapjai
Romantikus történet, szerettem! Láttam a filmet, így nem
volt meglepetés, de az idősíkok mintha kicsit másként lennének a filmben,
mintha ott nem csak visszaemlékezés lenne a megismerkedésük, első közös nyaruk…
Ettől függetlenül, tetszett. Nem volt olyan átütő katarzisélmény, de megható
volt, és a szomorú történet hatására kevésbé haragosan gondoltam a barátomra
(épp veszekedtünk)… :P
Értékelésem: 4,5/5
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)