Miskolci Magdolna (szerk.): Karácsonyi kincseskönyv

Nagyon szép versek, mesék, énekek vannak benne. Valamint ajándékötletek, babonaleírások stb. Aranyos, és jó karácsonyi hangulata van. :D

Értékelésem: 5/5

Tessa Kay: Füllentésből kitűnő

Kedves történet. Vicces, aranyos. Bemutatja egy fiatal lány gondolkodását, családját, életét. Tetszett! :)

Értékelésem: 5/5

James Patterson: Sam levelei Jennifernek

Nagyon szép történet a szeretetről, szerelemről, reményről, küzdelemről. Arról, hogy ne adjuk fel, és hogy ismertessük meg magunkat a szeretteinkkel! Féltem, hogy a végén Brendan meg fog halni, de szerencsére nem így lett! Meggyógyult, és boldog család lehettek Jenniferrel és a kis Sammel. :)

Értékelésem: 5/5

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben

Végigolvastam. Ülök az ágyon, és bámulok magam elé… 1941. június 29. Magyarország hadat üzent Szovjetuniónak…

Nagyon jó könyv!!! Nem csoda, hogy bekerült a Nagy Könyv top 100-ba! Az egész könyv érdekes, izgalmas, de egyben aranyos is.

De a vége… Persze így nyilván elgondolkodtatóbb, megrendítőbb a történet, jobban megmarad az ember emlékezetében… De nagyon jó könyvnek tartanám egy boldog befejezéssel is!!! Így viszont bizonytalan, nem tudjuk, mi lesz velük… De legalább reménykedhetünk, hogy Laci egy idő után visszatért, és boldogok lehettek.

Az Abigélre emlékeztet, és azt is imádom. (Azzal, hogy azt már több, mint 10 éve ismerem, míg ezt a könyvet most olvastam először…) Ott is hasonlóan „nyitott kérdés” a vége…

Értékelésem: 5*

Sarah Dessen: Altatódal

Elég érdekes volt ennek a könyvnek az olvasása. Elkezdtem ugyanis még a hónap elején, egy kihívásra terveztem elolvasni. Aztán közbe jött ez-az, nem bírtam befejezni a kihívás végéig, így nem is foglalkoztam vele egy jó ideig, mert a kihívások más könyvek elolvasására sürgettek. :D Úgy emlékeztem vissza erre a könyvre, hogy  nem igazán kötött le... De azért be akartam fejezni, méghozzá még az idén, úgyhogy nagy hajrába kezdtem itt az év végén. Furi volt, mert azon az emléken kívül, hogy nem igazán kötött le a könyv, nem is tudtam, hogy mi is volt benne... Más ifjúsági könyveket is olvastam mostanság, igy ha eszembe jutott egy esemény-foszlány, akkor tűnődtem, az vajon az Altatódal-ban volt, vagy valami másban. :P Szóval, kb. az ötvenedik oldalról folytatva úgy olvastam a könyvet, hogy alig emlékeztem valamire az elejéből. Ennek ellenére egy idő után csak sikerült magával ragadnia a történetnek! :) Szépen leírta az írónő az érzéseket, az eseményeket, a különböző gondolkodási módokat. Egy idő után tehát megfogott a story, de volt lehúzó erő is, az pedig a határidő. Lényegesen rontja az olvasási élményt, ha sietned kell, és hát kihívások miatt gyakran megesik velem, hogy így kell tennem... Na mindegy, a lényeg, hogy végülis elnyerte a tetszésemet ez a könyv! :)

Értékelésem: 5/5

Nagy Katalin: Rendhagyó emlékkönyv

Nem tudom, hogy ezt a könyvet miért csak most olvastam el. Megvan már egy ideje (azért nem kamasz korom óta, hanem azóta, amióta felnőtt fejjel olvasok ifjúsági könyveket), bele is néztem valamikor, de valahogy nem keltette fel az érdeklődésemet. Végülis, az eleje kicsit unalmas a számomra, nyilván azért nem lett belőle régen elolvasás... De most 2-3 fejezet után egyre jobban megtetszett a könyv! Vannak aranyos és vicces részek, vannak szomorúak. Szépen írja le, milyen volt az élet régen, hogyan látta ezt egy akkori kislány. Jó, hogy végre elolvastam!

Értékelésem: 5/5

Orosz Dénes: Poligamy

Ezt még a nyáron olvastam, de valahogy elmaradt, hogy írjak róla. Jó könyv, érdekes, meg izgalmas. Az a sok Lilla. :D Végül a főhős visszatalál az ő eredeti Lillájához, és ez benne a szép. Megfogott ez a könyv. :D

Értékelésem: 5/5

Eve Ensler: A Vagina Monológok

Szókimondó. De érdekes. Vannak benne vidám történetek, de szomorúak is. Gyorsan olvasható. Nem bántam meg, hogy elolvastam. A vidám részek olyan jó hangulatot adnak az embernek. :D

Értékelésem: 4/5

David Nicholls: Egy nap

Megindító és elgondolkodtató történet. Két fiatalról szól, akik mindig közel álltak egymáshoz, de végül csak nagyon kevés időt tölthettek együtt. Szerintem lehangoló ez a könyv, nekem az az érzésem, hogy sosem voltak igazán boldogok... :( Legalább nem így végződne... :(

Értékelésem: 3,5/5

Diószegi István (szerk.): Jeles ünnepek – Mikulás és karácsony

Versek, mesék a télről, Mikulásról, karácsonyról. Már máskor is elolvastam. Most sem a hangulat miatt olvastam, hanem kihivás kapcsán. Van, amit szeretek benne, van, ami nem köt le.

Értékelésem: 3/5

Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?

Nem utaztam még repülőn, és hál'Istennek a szüleim is együtt vannak. Valahogy nekem annyira nem jött át a történet, persze, megrendítő, meg elgondolkodtató, meg minden. De van ami nagyon magával ragad, van, ami kevésbé. Ez az utóbbiak közé tartozik...

Értékelésem: 4/5

Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok

Fülszöveg:
Micsoda boldogság és dicsőség az első iskolatáska! Dani is büszke örömmel indul iskolába, ahol a lelkesedése lohad ugyan, de érdeklődése nőttön-nő. A felnőttek kérdésére, hogy jó-e iskolába járni, Dani nem tud válaszolni. Van amikor jó, s van, amikor rossz. Janikovszky Éva játékosan megírt könyvét Réber László elragadó, színes illusztrációival kisiskolásoknak és szüleiknek ajánljuk.

Gondolataim:
Nagyon édes könyv, az iskolakezdésről, az óvodásokról stb. Aranyos, és jó ötleteket tartalmaz, hogy hogyan kell bánni a gyermekekkel, hogyan lehet felkelteni a kívácsiságukat. Természetesen a kicsik gondolataival, érzelemvilágával is megismerkedhetünk.


Régebbi olvasásom alkalmával a fenti szöveget írtam a könyvről. Most kevésbé tudtam beleélni magam, mert iszonyat álmosan olvastam, majd'leragadt a szemem. De egy kihívás miatt muszáj volt pont akkor olvasnom... :P

Janikovszky Éva: Jó nekem!

Idén is elolvastam ezt a könyvet. Aranyos, jópofa, vicces. Édes. :)

Értékelésem: 5/5

Sarah Dessen: Egy felejthetetlen év

Komoly témák stb. Nem mondom, hogy nem tetszett, de valahogy nem éreztem azt, hogy ez most mennyire magával ragadott... Gyorsan elolvastam, de számomra nem olyan felejthetetlen...

Értékelésem: 4/5

Danielle Steel: Szerelmes agglegények

Hét könyvet olvastam el idén az írónőtől, ez lett a második a tetszési listámon. :D
Tényleg nehéz sorsuk volt a szereplőknek, és nem "hülyeségből" voltak olyanok, amilyenek, hanem féltek, szenvedtek stb. Tetszett, ahogy megtalálták a férfiak a párjukat, majd érdekesek voltak a konfliktusok, és örültem, hogy végül meg tudták oldani azokat. :)
Engem nem zavart, hogy olyan nagyon happy end lett a vége, hogy mindhárom pár összeházasodott, meg ketten is babát vártak. Szerintem nem "szirupos" ez a befejezés, csak szép, meghitt... :)

Értékelésem: 5/5

Danielle Steel: Második esély

Hát, nem is tudom. Nem volt rossz, de különösebb hatással sem volt rám. Nevettem a szekrényes dolgon. :P Egyszer olvasós, de azért nem szenvedés...

Értékelésem: 4/5

Cat Patrick: Forgotten – Úgyis elfelejtem

Fura könyv. Van ugye sok olyan történet, hogy a főhősnő amnéziás… Film: Az 50 első randi... Könyvek: Emlékszel rám?, Míg el nem felejtem, Mielőtt elalszom... Ezeket ismerem… De ez, hogy  a múltra nem emlékszik, viszont a jövőből vannak emlékei, ez új dolog a számomra… Érdekes, meg kíváncsian olvastam, de… Annyira nem ragadott magával, mint más ilyen „furcsa story”, például Az időutazó felesége. A vége pedig nem tetszik, hogy ennyire lezáratlan!! Mintha nem is olvastam volna végig a könyvet…

Értékelésem: 4/5

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi – Kalauz

A sorozatot nagyon szerettem, tényleg nagy rajongója voltam/vagyok!! Kíváncsi voltam a Kalauzra, de féltem is tőle, mert hallottam, hogy a karakterekről is van szó, és aggódtam, hogy elrontja az élményt, ha nem olyannak látom őket, amilyennek én elképzeltem. Végül, pont ebben a részben nem is csalódtam. Tetszettek a képek, hasonlók voltak az én elképzelésemhez. A legjobb jeleneteket is élvezettel olvastam újra! :D A kimaradt jelenetek viszont nekem nem jöttek be... Valahogy így, hogy ugye nem konkrétan a könyvben olvastam, hanem csak egy-egy mondat előtte meg utána, így nem tudtam beleélni magam abba az adott helyzetbe/hangulatba, hogy élvezhessem... :S A borítótervek számomra nem voltak túl érdekesek... A könyv meg filmlista természetesen tetszett, meg Reni levele is. A zenék... Hát, nem igazán jönnek be... Laura elő- meg utószava nekem túl hosszú volt... A kérdés-válaszokat meg az érdekességeket szívesen olvastam. Hát, kb. ennyi.

Értékelésem: 4/5

Danielle Steel: Csoda

Nekem ez uncsi volt, mindig ugyanazt hajtogatta, és irritáló volt az alak... Régebben nagyon szerettem az irónő könyveit, mostanság nem igazán találkozom olyannal, ami igazán megfogna. Kivéve a Kakukktojás, az tetszett! :D

Értékelésem: 3/5

Meg Cabot: A fiú a házból

Valamikor elolvastam e könyv fülszövegét, de úgy látszik, valahogy nagyon összekeveredett a fejemben valamivel, mert egyáltalán nem erre számítottam. :P
Mit is írjak? Egyszer olvasható, és lehetőleg minél hamarabb befejezendő történet volt ez a számomra. Nem mondom, hogy szenvedtem, de különösebben nem is élveztem... De gyorsan olvasható volt, ennek örültem! :D

Értékelésem: 3,5/5

Cortez vs. Arnold...

Hmm. Elolvastam egy csomó ilyen hozzászólást. Érdekes… Jó, hogy nem mindenki ugyanúgy látja a dolgokat, egyesek az egyik szereplőt kedvelik inkább, mások a másikat. Ez is a könyv nagyszerűségei közé tartozik, hogy nem egy olyan sablonszerű történet, hogy mindeni ugyanazt szereti, meg ugyanazt utálja… Ebben is megmutatja életszerűségét, hiszen a valóságban is egyesek ezt szeretik, mások viszont mást.

Az elején Arnoldot kedveltem. Egyrészt, mert szeret olvasni és nem az a „csináljunk mindenből hülyeséget, mert az olyan menő” srác, másrészt, mert jó barátja volt Reninek, segített neki, vigasztalta, megértette. De volt, ami nem tetszett, pl. hogy mindenkit annyira lenézett, néha túlságosan komoly volt, vitatkozott a tanárokkal, mert ő milyen okos, illetve hogy folyamatosan késett az órákról, mert neki azt is szabad… Mindezek ellenére azért inkább őt kedveltem. A barátnőm @krisztina990 már előrébb volt az olvasással, és azt mondta, hogy majd meggondolom magam, másként fogom látni. Nem igazán tudtam elhinni. Gondoltam, ő másként látja, hát jó, attól még nekem nem kell. Aztán a húgom is leelőzött az olvasással (sok más teendőm volt, és valahogy nekem nem is azt jelentette ez a történet, hogy gyorsan faljuk be az egészet…), és ő is úgy járt, hogy az elején Arnold párti volt, de később már nem igazán kedvelte a srácot. Már kezdett idegesíteni, hogy ugyan mi a fene lesz itt, hisz én olyan rendesnek tartom a fiút, miért pártolnak el tőle az emberek. A negyedik részben együtt szomorkodtam Renivel, ahogy közeledett Arnold búcsúja. És sajnáltam a srácot, hogy olyan lányba esett bele, aki nem tudja ezt viszonozni.

Aztán elment, és végre megismerhettük jobban Cortezt is. Közelebb kerültek egymáshoz Renivel, és szurkoltam nekik, hogy jöjjenek már össze! :D Végre ez is megtörtént, és a kapcsolatuk folyamán rájöhetünk, hogy milyen rendes Cortez!! Jó, az nem tetszik, hogy kineveti Renit, mert nem ismeri ezt meg azt. De az érzelmi „válságaiban” támogatja őt, és ez fontos! Sose voltam olyan lány, aki a menő srácokról álmodozik. Minek? Hogy évekig bőgjek, mint Reni..? :P Nekem olyan fiúk jöttek be, akikhez közel is tudtam kerülni. A menők nem foglalkoztattak, sőt inkább alapból unszimpatikusak voltak! Ezért sem rokonszenveztem egy ideig Cortezzel. De ő megmutatja, hogy bár menő srác, de fontosak neki Reni érzelmei, nem flörtölget össze-vissza (csak mert ő menő…), inkább mindig valahogyan eléri, hogy a barátnője megnyugodjon, ha éppen rájön a féltékenység… Nagyon sokat számít, hogy ennyire törődik a lánnyal! Az ilyen dolgok miatt szerettem meg őt, Arnold pedig mélyre süllyedt a szememben, amiért látogatásaikor úgy viselkedett, ahogy.

Egyébként furi, hogy Cortez meg Reni úgy vannak meg egymással, hogy ennyire más az ízlésük. Én nagyon szeretek filmezni a barátommal, de nem tudnám élvezni azt, hogy „két filmet nézünk meg, az egyiket ő utálja, a másikat én”. Persze, az aranyos, hogy elkíséri őt a könyvesboltba, meg hogy elvannak úgy, hogy a lány tanul vagy olvas, Cortez meg videojátékozik vagy ilyesmi. De az én kapcsolataimnak mindig oly szerves részét képezték a közös filmezések (egyébként, egyedül nem filmezem, tv-t meg egyáltalán nem nézek!!), hogy nem viselnék túl jól egy olyan pasit, akivel olyan filmeket szeretünk, amin a másik halálra unja magát… Na mindegy, ha őket ez nem zavarja… :D

Az elején Arnoldot ismertem (amennyire…), Cortezből meg csak annyit láttam, hogy menő… De aztán Arnold „kimutatta a foga fehérjét ” :P, Cortezről meg végre megtudhattam, hogy mik rejlenek a menősége és lazasága mögött. Rendes, fontosak számára a szerettei, és mindent megtesz azért, hogy Reni lelkében rend legyen, és boldogság…

Szóval: Cortez a nyerő! :)

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké

És végeee... :( Ez a rossz abban, ha sorozatot olvasol vagy nézel...Főleg, ha ilyen jót! ;) Még hátra van a Kalauz, de a történetnek vége... Pedig úgy olvasnék az egyetemi éveikről is! Laura Leiner írj egy könyvet arról, hogy miket mesélnek egymásnak az 5 vagy a 10 éves osztálytalálkozón!
Büszke vagyok magamra, hogy a hatásomra három ember is elolvasta (olvassa) a SZJG-t! :D (Nem nagy az olvasós társaságom. :S) Na meg arra is, hogy az én barátom nem fogja kérdezni GYIK-en, hogy ki az a Cortez, mert bőven eleget hallott már tőlem róla és Reniről, valamint a prosztatagyulladásos Virágról..., Kingáról, akitől félnek az emberek (párom meg naivan: "Miért?" :P)..., na meg a többiekről. :D :D :D

Olvassatok ti is SZJG-t! Most múlik pontosan, de ne feledjétek, Forever Young...;)

Értékelésem: 5*** ;)

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő

Természetesen ezt a részt is nagyon szerettem! Végzősök lettek, ez pedig új érzéseket váltott ki belőlük. Át tudom érezni a helyzetüket, én is végzős vagyok. Igaz, az egyetemen, szóval azért teljesen más a helyzetem. De végzősként nekem is sokkal több lesz a stressz, a feszültség, az idegesség. Úgyhogy totál bele tudtam élni magam a dologba. És az is rossz, hogy hamarosan tőlük is el kell szakadnom! Úgy olvasnék az egyetemi éveikről is!!!

Értékelésem: 5/5

Danielle Steel: A ház

Régen nagyon szerettem a Danielle Steel könyveket, mostanság már azonban szívesebben olvasok mást. De még vannak olvasatlan könyveim az írónőtől, és egy kihívás miatt most elolvasok belőlük párat.

E könyv nem volt rossz, de nem igazán jelentett sokat, nem sokáig fogok rá emlékezni…

A Kakukktojás, az nagyon bejött! Na de most nem arról írok. :D

Értékelésem: 4/5

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten

Még nem olvastam végig, de írok még most, mert úgy szoktam járni, hogy amikor a végére érek, nem igazán van ihletem írni, inkább olvasnám a következőt. :D

A kötet Reni kínlódásával, kételyeivel kezdődik. Van, aki lehülyézi, amiért ilyen volt, de igazság szerint én megértem. Szar lehet, hogy mindenki összesúg a hátad mögött, hogy hogy képes veled járni a szerelmed. Na, de ez még a kisebbik gond, emésztőbb gondolat, hogy ugye annyian lógnak Cortezen, úgy neten keresztül, mint személyesen… És ezt elfogadni, illetve elhinni, hogy nincs oka aggodalomra, hiába veszik körül a divatos csinibabák.., nem egyszerű kezelni ezt a helyzetet. Az is furi lehet, hogy látom, hogy mások sulin kívül is taliznak, mi meg csak arra a pár percre vagyunk kettesben, amíg elsétálunk a suliig. Na de, ami még fontos, igen, hervasztó, hogy a párom nem akar velem msn-en beszélni (és nem tudom, hogy miért), az pedig tényleg fájó dolog (és nagyon kattogásra készteti az agyat), hogy kimondom, hogy szeretem, meg hogy hiányzik, ő viszont nem mondja vissza, sőt ez utóbbival még hülyéskedik is aztán, nem is egyszer… Szóval, én bele tudtam élni magam Reni helyzetébe, és megértem, hogy ilyeneket érzett. Mondjuk, amikor az egyik ilyen „csajok veszik körül a pasimat” jelenet után napokig nem szólt Cortezhez, inkább szenvedett, na azzal kiakasztott… Mert én annak a híve vagyok, hogy ha valami bajunk van, mondjuk el a párunknak. Na persze, valamelyest megértem, hisz oké, hogy én most ezt mondom, de én 23 vagyok, és már több, mint öt éve ismerem a párom, régóta együtt vagyunk stb. Viszont – most jutott eszembe ez a gondolat -, az első kapcsolatomban, 16-17 évesen én is ezt csináltam… Na jó, nem pont ezt, mert nem az volt, hogy nem szóltam hozzá.., hanem hogy volt egy csomó kételyem, de nem mondtam neki semmit, inkább tetettem, hogy minden rendben, és magamban szenvedtem… Pff… Na, most hogy ezt igy végiggondoltam, ezt is jobban értem már, de azért akkor is azt mondom, hogy bénaság volt, hogy nem szólt hozzá, miközben a srác azt sem tudta, hogy mi baja van…

Na, aztán Reni „kipakolt”, végre! Cortez pedig elmagyarázta, hogy mi miért van úgy, aztán pedig annyira aranyosan, de „menőn” bizonyította be neki, hogy nincs miért aggódnia, hogy az kész… :) Végre helyrejöttek a dolgok a kapcsolatukban is, meg a lány lelkében is. Elkezdtek talizni délutánonként, de az egyébként nekem „furi”, hogy Cortez ennyire nem akarta, hogy Reni élete megváltozzon. Hogy inkább lemondott közös dolgokról, csak a lánynak legyen ideje mindenre, amit eddig szokott csinálni, és szeretett… Persze, aranyos meg minden, de nyilván engem is bosszantott volna, hogy ő akarja megmondani, hogy mennyit kell tanulnom, a versenyhétre készülni (még ugye az elején).., úgy érezném, hogy milyen stréber meg uncsi vagyok, ki akarok törni ebből, ő meg nem hagyja… Igen, jó dolog, hogy figyelt arra, hogy Reni ugyanúgy eleget tanuljon/készüljön, de azért bosszantotta a lányt a dolog, látszott az írásán. :P

Na, aztán jön egy feszültségmentesebb időszak, boldogok, programjaik vannak, délután is taliznak, akkor is, ha nem ugyanazt csinálják. Gondolok itt arra, hogy átment hozzá Cortez, de ő videójátékozott, Reni meg olvasott. Furin hangozhat, de hát végülis jó ötlet. :D Mondjuk sosem volt olyan kapcsolatom, hogy minden nap együtt lettünk volna, szóval tőlem elég távol áll ez, mert a heti egy tali esetében nem szórakozunk külön-külön, hanem együtt… Szóval, ilyen kapcsolatom nem volt, de az összeköltözés jut róla eszembe. Mert ugye akkor is hirtelen minden nap együtt vagy a másikkal, és sokan elkövetik azt a hibát, hogy akkor a szabadidejükben is átlag együtt csinálnak valamit, aztán meg nem jut idő olyan dolgokra, amivel régebben foglalatoskodtak, és szerettek… Szóval, szerintem jó ötlet az ilyenfajta kikapcsolódás! :)

Némi nyugis időszak után jött Reni szülinapja, ezzel együtt pedig az Arnold dolog… Aki meglátogatta, és szépen a fejéhez vágta, hogy mennyire megváltozott, hogy csalódott benne stb. Na de miért..? Mert boldog..? Mert már nem kívülálló..? Szerintem nem változott negatívan! Hisz továbbra is ugyanazokat szereti, amiket eddig! Megváltozott volna, ha hirtelen nem olvasna, azt mondaná, hogy milyen hülyeség volt Beatles-t hallgatni, órákat tudna zengeni a menő filmekről meg zenékről stb. De ő nem ilyen! Igen, jobban befogadta a közösség, eljár velük szórakozni, több programja van. De attól még nem szokott le a dolgokról, amiket szeret, még akkor sem, ha ezért továbbra is mindenki kiröhögi, még a barátja is. Egyébként, mondjuk ez nem tetszik, hogy Cortez agyonszekálja azért, amiket szeret… Furcsa is, hogy ennyire különböző az ízlésük,mégis boldogok együtt. Nem tudnám elképzelni, hogy olyannal legyek együtt,aki totál más filmeket meg zenéket szeret, mint én, sőt, még ki is nevet az ízlésem miatt… Na de visszatérve, szerintem Arnoldnak nincs igaza, és az az „el kell kéredzkedned” dolog tényleg durva volt,hiszen szó sem volt ilyesmiről. A többiek pedig nagyon aranyosak voltak, hogy azután, hogy megszervezték a meglepetésbulit, nem is mondtak semmit Reninek, hogy ne menjen el Arnolddal stb. Jó fejek voltak, és nagyon örültem, hogy végül jól alakult a dolog! :) És irigyeltem, hogy könyveket meg könyvutalványokat kapott! :D A nagyszülei ajándéka pedig…Hát nem is tudom, én nem lettem volna úgy kiborulva. Mivel a szüleimtől meg rokonoktól sose kaptam könyvet (könyvutalványom meg még sosem volt…), így én szerettem pénzt kapni, abból legalább vehettem könyvet. :D Na, a szüleimtől nem pénzt szoktam kapni, pedig próbálkoztam máskor ilyesmivel, mondtam, hogy mennyire szeretnék könyvet venni, de nincs rá pénzem, mi lenne, ha azt kapnék a szülinapomra… De szerintük ez személytelen, inkább vettek valami ruhát (mert persze könyvet sem akartak)… :S Amikor még a mamám is élt, a nagyszüleimtől is ajándékot kaptam, később azonban a tata inkább pénzt adott. És én ennek nagyon örültem is, nem éreztem személytelennek! :P

Na, erről az is eszembe jutott, hogy azért kissé „érdekes” , hogy ilyenek Reni szülei… 17 évesen alig akarják elengedni egy szórakozóhelyre, ahová a barátaival/osztálytársaival menne..? Tényleg vannak még ilyen szülők..?? Na azt meg egy tini sem hagyná, hogy az anyja tudja a Facebook jelszavát, és belépegessen leellenőrizni az ismerőseit, meg hogy mit irt ki, milyen képe van kint stb. Nem mondom, sokakra tényleg rá férne ez az ellenőrzés! De az olyanokat ugyan nem ellenőrzik… És szerintem senkit, max. a 12 éveseket…

Na, egyelőre ennyi, majd még folytatom, miután befejeztem.

Befejeztem. Nem igazán tudok már mit írni, meg ihletem se nagyon van…, na látjátok, ez van, amikor a végére érek egy könyvnek… :P

Klassz, hogy ilyen osztályközösségük van, hogy összetartanak, és segítik egymást! Meg az is jó, hogy van egy ilyen helyük, ahol péntek délután összejönnek! :)

Értékelésem: 5*

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény

Hűha... Durva. Egyszer tök jól kijönnek, meg sokat beszélgetnek, máskor meg "utálják" egymást, és nem is beszélnek... A szép pillanatokat élvezet volt olvasni, de amikor éppen össze voltak veszve, az elszomorított. Corteznek igazán durva beszólásai vannak... :S
Nagyon faltam a könyvet, olvastam este tizenegytől délelőtt tízig... :D Eddig a Barátok meg ez a kedvencem! :D Alig vártam, hogy végre összejöjjönek... ;)

Értékelésem: 5** :D

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok

Huhh... Ez szomorú volt... Ilyeneket írtam az éjjel folyamatosan, ahogy haladtam az olvasással:

Megvolt a közös robogózás,  majd most megvolt a kirándulás is. Fogták egymás kezét kint a parton, majd hazafelé egymás mellett ültek a vonaton, és úgy aludtak, hogy Reni feje Cortez vállán volt. És amikor hazaértek (az állomásra), Cortez kérdezte Renit, hogy hogy megy haza, de Arnold kiment Reni elé, igy elmaradt a további közös programjuk. És ez gáz, olyan jó volt olvasni, a kis romantizálásukat. Az is gáz, hogy azzal, hogy elment vele robogózni, megbántotta Arnoldot, és bűntudata volt emiatt…

Igen, már értem, hogy miért lesz jó, ha Arnold elmegy. Én is várom, hogy Reni meg Cortez végre felhőtlenebbül birjanak romantizálni… De sajnálom Arnoldot… Nem tehet róla, hogy szereti Renit. És a viselkedése kedves, meg rendes, és félti Renit stb. Tényleg aranyos…

Szóval… Tök jó olvasni azokat a részeket, amikor Reni meg Cortez „elvannak”! De megértem és sajnálom Arnoldot, és szomorúvá tesz a helyzete.

Ahh, ez annyira jó és igaz…

„Most őszintén, mi  van Neményiben, amitől  annyira odavagy? – kérdezte gúnyosan. – Az olvasókör? Dickens? A Beatles? – röhögte el magát kínosan, mire életemben először én néztem rá lesajnálóan.

– Nem– mondtam halkan. Cortez kérdőn pillantott rám, mire megvontam a vállam. – Ennél sokkal egyszerűbb.

– Na!– mosolyodott el .

– Ő soha nem bántana meg – mondtam ki .”

Túl vagyunk egy ideje a szerelmi vallomáson, meg a csókon… Ez annyira szar… Tényleg szomorú… :(

Tegnap egész éjjel olvastam... Maradt 15 oldal, az előbb fejeztem be. Szomorú, de a vége reménykeltő, hogy Cortez adta neki a gyűrűs nyakláncot... Remélem, hogy a következő kötet vidámabb lesz! "Remény" a címe, az jól hangzik!!! :D

Értékelésem: 5*** :D

Suzanne Collins: A kiválasztott

Az első rész nagyon tetszett. A második rész is eléggé... De ez valahogy nem igazán jött át... :(

Értékelésem: 3/5

Meg Cabot: Egy kis túlsúly nem a világ vége

Az első rész tényleg magával ragadott,ez viszont annyira nem fogott meg. Hogy erre mennyire van hatással az, hogy épp egy könyvsorozatba vagyok beleesve, azt nem tudom. :P Azért nem volt rossz, de valahogy nem olyan érdekes/izgalmas, mint az első rész. Legalábbis nekem…

Értékelésem: 4/5

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. - Egyedül

2013. 06. 26.

Még az elején tartok, de baromira idegesítő, hogy Virág ennyire odavan valakiért, akit nem is ismer! Ok, hogy jó pasinak tartja, meg hogy a neten megtudta, hogy a srácnak hasonló az ízlése, mint neki. De még nem is köszöntek egymásnak, nem hogy beszélgettek volna. Sőt, még nem is hallotta soha a hangját! Szóval, számomra túlzás a lelkesedése! Hogy kiragasztotta a képét, hogy irkálja a nevét, és hogy azt vallja, hogy szerelmes belé... Ugyanmár! :P

2013. 07. 11.

Végigolvastam... Hű-ha..!! Virág viselkedése durva, de az a tipikus kamaszlány hozzáállás, hogy amint van barátom, a többiek le vannak ejtve, már nem igénylem a társaságukat stb. Az a szilveszter... Uhh... :D Szeretem, amikor így a bejegyzés elején felsorol egy csomó dolgot, hogy mik történtek, és aztán lássuk az elejétől. Ilyen volt a második kötetben az a rajzóra, amin úgy volt, hogy az utolsó esélye, hogy javítson, meg most ilyen ez a szilveszter is. Így még izgibb az egész! :D A szülők reagálása igazságtalan, de szintén abszolult tipikus. Szidjuk meg/büntessük meg akkor is a lányunkat, ha nem is ő tehet a dolgokról, csak valaki olyan, aki közel áll hozzá... Volt részem ilyenben, úgyhogy totál bele tudtam élni magam Reni helyzetébe... :S

Arnold elmegy, nemááár... Legalábbis eddig így gondolom, de a barátnőm már végigolvasta a sorozatot, és azt mondja, hogy később meg fog változni a véleményem Arnoldról, és hogy ő várta, hogy lelépjen... Hát, kíváncsi vagyok! :P Mindenesetre ebben a félévben tök rendes Renihez, aki viszont csúnyán bánik vele... :(

Cortez kezd féltékeny lenni Arndoldra, áhh, de élveztem azokat a pillanatokat... :D

Azt hiszem ennyi. Húzok olvasni a negyedik részt! :D

Értékelésem: 5*

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2. - Együtt

Egyesek nem bírják Renit, azt mondják, hogy nélküle jobb lenne a sorozat. :P Hát, én kedvelem őt, az esetlenségével együtt! :D Na de az túlzás, hogy annyira béna a rajzórákon. Oké, hogy nem tud szépen rajzolni!! De pl. álarcot vagy képeslapot mindenki tud készíteni... Ekkora túlzásokba szerintem nem kellett volna esnie az írónőnek, de mindegy. :D

Kinga tipikus Paris Geller kedvenc sorozatomból, a Szívek szállodájából. :D Kíváncsi vagyok, milyen lesz, amikor majd barátok lesznek Renivel. Mert hogy egy idő után kb. annak is lehet majd nevezni a kapcsolatukat, abban szinte biztos vagyok. :P

Többet már nem tudok írni erről a kötetről, mert már elolvastam a harmadikat is (csak eddig nem jutottam ide, hogy írjak erről), és nem nagyon van ihletem írogatni, inkább olvasnám már a negyedik részt. :P

Még annyit, hogy továbbra is klasszak a poénok, szeretem, hogy ilyen jópofán humoros könyv! :)

Értékelésem: 5*

Catherine Clark: Ki legyen Rómeó?

Az első három részt a barátnőmtől kaptam, ezt pedig a neten küldte át egy Molytárs. :) Jó volt ez is, de azért nem mélyedtem bele annyira, mint az előző részekbe. Na, erről nem a könyv tehet, hanem az, hogy most a SzJG-be vagyok nagyon beleszerelmesedve (és azt is gépről olvasom), így nehézkes volt rávennem magam, hogy ezt is olvassam, mert nem sokára lejár a kihívás határideje... :D De egyébként tetszett! :)

Értékelésem: 5/5

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet

Molyon találkoztam időnként e könyvsorozattal, és felkeltette az érdeklődésemet. Nem tudtam róla sokat, csak, hogy gimisekről szól, meg hogy egyes szereplők nagyon szeretnek olvasni! ;) Részt veszek „néhány” kihíváson, és gondolkodtam, hogy mit is olvassak először... A József és testvéreit, a 100 év magányt, a Háború és békét, vagy valami mást... Szóval, nem éppen „laza lányregények/ifjúsági kötetek” voltak terítéken... Aztán egyszercsak úgy döntöttem, hogy elegem van mindenből, semmi kedvem ilyesmiket olvasni, valami vidámra vágyom, elkezdem én olvasni  a SzJG sorozatot. Még mielőtt erre az elhatározásra jutottam volna, előtte megbizonyosodtam róla, hogy megvannak a könyvek a városi könyvtárban. Szuper, elmentem, hogy majd kiveszem. Nincs bent. Kb. két hét múlva kell, hogy visszahozzák. Feliratkoztam, hogy utána az enyém lesz. Nagy nehezen kivártam a két hétet, addig olvastam más vidámat. Amikor mentem a könyvtárba, kiderült, hogy másik könytárosnő volt, aki nem vette észre, hogy fel vagyok írva, és kiadta másnak a könyvet... Tán, van még egy példány, majd azt félreteszik. De hiába mentem ekkor-akkor, valahogy sosem volt bent a könyv. Eltelt annyi idő, hogy a másikat is vissza kellett volna már, hogy vigyék, de továbbra is semmi... Elegem lett! A felnőtt részlegen tényleg félretettek már nekem egy-két könyvet, de úgy látszik a gyerekrészleg nem képes erre. Na mindegy. Megszereztem a neten (elküldte egyik Molytárs :)), és elkezdtem a gépen olvasni. Az első pillanattól fogva (na jó, nem az első pillanattól, mert azok a netes kiírások az elején nekem nem jönnek be :P) magával ragadott, nem volt menekvés... :D Viszont ahogy egyre közeledett a vizsgám az egyetemen, lemondtam az olvasásról, minden időmet tanulással töltöttem! Ezért volt az, hogy végülis sokáig olvastam a könyvet. Még az elején, amikor még olvastam, írtam párszor a barátnőmnek, hogy olvassa el ő is, mennyire jó könyv stb. Egy ideig nem nagyon foglalkozott vele, pedig át is küldtem neki, de valahogy nem kezdett bele, inkább filmezgetett (egyébként olvasni szerető lányról van szó! :D). A nagy tanulási időszakomban egyszercsak írja, hogy elkezdte olvasni a könyvet, nagyon tetszik neki stb. Nagyon örültem, hogy bejön neki, de elszomorodtam, hogy én nem olvashatom... Végül, az én tanulási időszakomban, ő végigolvasta az egész sorozatot! :P Na de miután letettem a vizsgát, én is újra belevetettem magam! :) Nem sietek, nem habzsolom, nem akarok úgy járni, mint ez a barátnőm, hogy amikor a sorozat végére ért, „depis lett”, amiért nem olvashatja tovább! :D Bár, szerintem ígyis-úgyis úgy fogok járni én is... :P Jelenleg a második részt olvasom, de már függő vagyok! A minap zivatar volt, és ugye ki kellett húzni a gépet. Végül az áram is elment. Totál depis lettem, hogy nem olvashatok... :P

Tudom, nem éppen a könyvről írtam, dehát érzelmekről, hogy miket váltott ki belőlem. :) Majd a következő rész értékelésénél jobban kitérek konkrétan a szereplőkre, történetre stb, ez csak egy kis elő-story volt arról, hogy hogyan is kezdtem én neki e könyvsorozat olvasásának... ;)

Értékelésem: 5* :)

Catherine Clark: Hozzámenjek? Vagy mégse?

Az előző Szívek szállodájás könyvekhez hasonlóan ez is jó kis kikapcsolódás volt. Többet nem is tudok róla mondani. :D

Értékelésem: 5/5

Suzanne Collins: Futótűz

A trilógia első részének befejezése után szinte mindjárt kezdtem volna ezt, de sajna nem volt rá időm. Most viszont elolvastam, és ez is nagyon tetszett. Peeta interjúi, hát az felülmúlhatatlan... :D És ez még nagyobb kérdőjelekkel fejeződött be, mint az előző. Szupi. :D Bár, talán azért az első rész mégis egy kicsit jobban tetszett. :D

Értékelésem: 5/5

J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura

Sokan szeretik ezt a sorozatot, de nekem valahogy nem jött be! Nagyon nem tudtam rá összpontosítani! Csak, mert Nagy Könyves, azért végigolvastam mindhárom részét. Képzelhetitek mennyire élvezet volt annyit elolvasni, miközben totál nem tudtam figyelni rá! :P Na végre végeztem vele! :P

Értékelésem: 1/5 :P :P :P

Meg Cabot: Átlagméret nem akadály

Régen olvastam Meg Cabot-tól A neveletlen hercegnő naplóját, amit ugye nagyon sokan szeretnek, Nagy Könyv top 100-as is. De nekem valahogy nem jött be. Talán túlságosan "belém égett" a film, vagy lehet, hogy azért, mert ideges időszakomban olvastam, és azért nem tudtam ráhangolódni. Vagy mindkettő. :P

Pár éve olvastam a Misztikus szerelmet, az tetszett, de azért nem annyira, hogy újraolvassam. Szóval, valami mást szándékoztam olvasni a Meg Cabot-os kihívásra. :D Különben az Egy igazi amerikai lány-t is olvastam, az nem nagyon jött be.

Tehát, ilyen előzmények után kezdtem el most töprengeni, hogy mit is olvassak a Meg Cabot-os kihívásra. :D Aztán erre esett a választásom, megtetszett a cím is, meg a fülszöveg is. :) És nagyon bejött!!! :D Tök jó, csajos is (de nem gyerekes :P), humoros is, bűnűgyi is. :D Nem kiszámítható, meg érdekes a bűnűgyi szál story-ja is. :D Na meg az is tetszett, hogy nem egy kiképzett nyomozóról volt szó (jó, Cooper igen, de a csajra gondolok :D), csak egy hétköznapi emberről (jó, nem "hétköznapi", mert ex-popsztár, de az nem épp szakmába vágó :P), aki felderítette a bűnügyet. :D
A második részben már hivatalosabban foglalkozik majd ezzel a főhősnő, de remélem, hogy ennek ellenére az is ennyire tetszeni fog. :D

Értékelésem: 5* :)

Gabriel García Márquez: Száz év magány

Erre nagyon nem tudtam ráhangolódni. A Szerelem a kolera idején-re jobban oda tudtam figyelni, de ez valahogy nagyon nem ment. Végigolvastam, de ne kérdezze senki, hogy miről is szólt... :P

Értékelésem: 1/5

Nógrádi Gábor: PetePite

Ez is jó kis könyv, vicces, aranyos! Kicsit sok volt így egymásután két ilyen témájú könyv, talán ez vett el a varázsából... :( De egyébként tetszett, jobban, mint a párja. :D

Értékelésem: 5/5

Nógrádi Gábor: Az anyu én vagyok

Aranyos könyv, egy anya-lánya helycseréről, jópofa. :D Kíváncsi vagyok, párja, a PetePite többet mond-e majd, vagy csak azért lett az Nagy Könyves, mert az volt addigra megírva. :D

Értékelésem: 4/5

Móricz Zsigmond: Árvácska

Szomorú történet egy árva kislányról, akit sehol sem szerettek, mindenhol csak használtak. Halál a vége, de mégis boldog beteljesülés, hiszen így olyanok közé kerülhetett az a szegény gyermek, akik tényleg szerették.

Értékelésem: 4/5 (Tudom, hogy hülyeség, de úgy érzem, hogy ha öt pontot adnék rá, azzal azt fejezném ki, hogy tetszett a történet, pedig ugye hogyan tetszhetne egy ilyen szomorú sors... Szóval, a történet nem tetszett, de jól megvan írva. :P)

Danielle Steel: Kakukktojás

Nem értem, miért tartják az írónő könyveit (többek között ezt is) lagymatagnak, nyálcsorgatásnak, ponyvának. A legtöbb könyvének igenis van mondanivalója!!! Ez is ilyen, igen mély dolgokról szól! Egy fiatal nőről, akivel soha nem voltak megelégedve a szülei, és ők taszították a mélységes önbizalomhiány felé! Egy lány próbálkozásai, hogy kitörjön ebből! Én értem a könyvet, átérzem a sorsot! Bár nekem azért ennél jobb a kapcsolatom a szüleimmel, de az érzés ismerős...

Értékelésem: 5/5

Dan Brown: A Da Vinci-kód

Egy újabb könyv kipipázva a Nagy Könyves listáról. Ennyit jelentett, meg egyéb kihívásokat. De nem kötött le túlzottan. Viszont annak ellenére, hogy vastag könyv, gyorsan olvasható, ez jó pont. :D De egyébként nem az én műfajom...

Értékelésem: 3/5

Kathryn Stockett: A Segítség

Nem gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog... :D A legelején kicsit untam, de aztán belendült, és nagyon is ráhangolódtam! :) Ritkán mesélek másoknak az olvasmányaimról, csak ha nagyon meg fog... Hát erről meséltem a páromnak! :) Legutóbb A katedrálisról meséltem neki ennyit. :D

Megrendítő történet, szépen le írt emberi sorsok, különleges egyéniségek! Tényleg magával ragadó!

Értékelésem: 5* :)

Charles Dickens: Copperfield Dávid

Engem valahogy nem ragadott túlzottan magával ez a regény. Egyébként sem ez az én műfajom, de azért van pár ilyen klasszikus ifjúsági regényt, ami nagyon tetszik. Csak nem ez. :D Dickens-t mindenki dicséri, de úgy látszik, nekem valahogy nem jön be... :P (A Karácsonyi éneket is "imádják" az emberek, de én arra sem tudtam ráhangolódni...)

Értékelésem: 3/5

Danielle Steel: A legszebb ajándék

Tetszett a könyv, megható, szeretetteljes. :) Kedveltem a lányt, hogy a saját útját akarta járni, és hogy tanulni akart! :D A fiút meg persze azért, mert aranyos volt, és segítőkész. :) Az azért zavart, hogy olyan "könnyen" lemondott a lány a gyermekéről. Én nem lettem volna rá képes. És nem tudom elképzelni, hogy ne lenne szenvedés az a helyzet, ha később tényleg összekerülnek a fiúval, és sokat látja a gyermekét, aki "már nem az övé" stb. De egyébként szép megoldás, megindító történet.

Értékelésem: 5/5

Jakob és Wilhelm Grimm: Hamupipőke

A hagyományos Hamupipőke történet. Mit írhatnék róla..? :P

Értékelésem: 4/5

Jakob és Wilhelm Grimm: A rettenthetetlen herceg és más mesék

Szép meséket tartalmazó könyv. Érdekes, humoros történetek.

Értékelésem: 4/5

Suzanne Collins: Az éhezők viadala

Csak egy kihívás miatt kezdtem el olvasni, nem hittem, hogy engem ez túlzottan lekötne… Az elején úgy gondoltam, hogy jobb, mint amire számítottam (nem tudom, miért könyveltem el, hogy ez engem biztos nem igazán fog megfogni :P), de nem túl különös… Aztán beindult a történet! :D Ráadásul a húgom azzal jött haza, hogy ismerem-e az Éhezők viadala c. filmet. Há’ mondom, épp azt olvasom. :D Nem is tudta, hogy könyv alapján készült. Én meg nem is gondolkodtam olyanon, hogy ez van filmben is, pedig biztos hallottam már. :P Húgomnak bejött a film, hát nekem is egyre jobban bejött a könyv! Szívesen olvastam volna mindjárt a folytatást is, de leküzdöttem ezt a késztetést, mert tanulnom kell… :S Na, de novemberig elolvasom (akkor jár le a trilógia kihívása). És mostmár nem csak a kihívás miatt fogom olvasni! :D

Értékelésem: 5*:)

Danielle Steel: Az első bál

Ennek a D. S. könynek nincsennek olyan mély tartalmai, mint az írónő más regényeinek. Tetszett, meg gyorsan kivégeztem, nem is untatott… De nem volt meg az a D.S. varázsa,amit másik könyveknél (nem mindnél) éreztem…

Értékelésem: 4/5

Fekete István: Tüskevár és Téli berek

Amikor elkezdtem olvasni a Tüskevárat, féltem, hogy majd túl „parasztos” :P lesz nekem, hogy nem fog lekötni. Gyerekként olvastam, dehát az ugye más. :D Tévedtem! Tetszett!
Amikor elkezdtem olvasni a Téli bereket, féltem, hogy ha tetszett is a Tüskevár, túl sok lesz megint ilyen stílusban olvasni. De nem volt túl sok! A szerelmi szálakkal vegyítve, még aranyosabb, érdekesebb a történet, ez is tetszett! :D A közepén azon kaptam magam, hogy szívesen olvasnám a következő nyár történéseit is! Dehát az sajnos nem írta meg István bácsi! :(

Értékelésem: 5/5

Almási Kitti – Angster Mária – Bagdy Emőke – C. Molnár Emma – Dr. Csernus Imre – Hevesi Krisztina – Mester Dóra – Pál Ferenc – Ranschburg Jenő – Szendi Gábor: Párkapcsolat klinika

Véletlenül akadtam rá a könyvtárban, és kivettem, hátha tanulok belőle valami okosat. Hát, változatos érzéseim voltak. Egyes fejezetek tetszettek, mások idegesítettek. Inkább az eleje idegesített, később belejöttem. Az utolsó fejezetben bejött az a rész (ki is jegyzeteltem), hogy mikről érdemes elbeszélgetni házasság/összeköltözés előtt. :)
Értékelésem: 4/5

Danielle Steel: Ha a háborúnak vége

Már jó régen olvastam e könyvet, de a szerelmes-háborús kihívásról ez jutott eszembe, és mivel régi olvasás is lehet, gondoltam ezzel nevezek be. Régen nagyon szerettem Danielle Steel regényeit, nagyon sok megvan a könyespolcomon. Ezt is élvezettel olvastam, szerelmes történet, nehézségekkel, megpróbáltatásokkal, de végül boldogsággal.

A regény főhőse Hiroko japán lány, aki Amerikába megy tanulni, ott megismerkedik Peterrel, akivel szerelmesek lesznek egymásba. Peter viszont elmegy a háborúba, Hirokora pedig a Pearl Harbor elleni bombatámadás után japán származása miatt várnak nehézségek. De végül újra egymásra találnak, szóval happy end a vége. :D

Jodi Picoult: Tizenkilenc perc

Az elején kicsit csalódás volt A nővérem húgához, meg a Törékenyhez képest, mert ebben a sok könyvben nagyon sok szereplő van, és kevésbé lehet megismerni az érzéseiket, életüket, mint az említett másik két könyvben. Ennél a történetnél nem is tudtam úgy átérezni a helyzetet. Ennek ellenére letenni sem igazán tudtam, nagyon olvastatta magát, kíváncsi voltam a folytatásra stb. Nem lett kimondottan kedvenc a könyv, de tetszett, lelkesen olvastam.

Értékelésem: (a másik két J.P. könyvhöz képest nem *5, de azért) 5/5 :D

Charles Dickens: Karácsonyi ének

Szép történet, a szeretetről, emberi hozzáállásokról. Engem valahogy mégsem fogott meg annyira, mint sokakat. Gondolom azért is, mert sietve olvastam, nem is karácsonyi hangulatban. Talán majd legközelebb. Egyébként szeretem az ilyen témát, de ez most inkább kapkodás volt, mint belemerülés… :(

Értékelésem: 3/5