2012. szeptember 21., péntek

Ken Follett: A katedrális

Befejeztem. Elég furi érzés azok után, hogy több, mint egy hónapig ez volt az olvasmányélményem. Nem vettem elő minden nap, de azért a napok többségében olvastam belőle legalább pár oldalt. Többet nem engedhettem meg magamnak, mivel tanulnom kellett, és hát még most is kell, de azért lassan elfogyogattak az oldalak…
Előtte az 1984-et olvastam, ami nagyon nem jött be. Miközben azt olvastam, már nálam volt A katedrális is, és félve gondoltam rá. Egy 1022 oldalas történelmi könyv. Krisztina barátnőm elkezdte a jelenlétemben hangosan olvasni, tehát, megtudtam, hogy egy akasztással kezdődik. Nem túl jól hangzott… Féltem, hogy ha ennyire szenvedek az 1984-gyel, akkor mi lesz majd egy ilyen nagyon hosszú történelmi olvasmány esetében…
Aztán elkezdtem… Az akasztáson gyorsan átrágtam magam, aztán már jött az érdekesebb rész, Tamás mester és családja. Aztán jöttek más családok/személyek, és bár érdekesek voltak a történetek, bennem volt a darabosság érzése, mintha különálló meséket olvasnék. Nagy örömmel vettem tehát később tudomásul, hogy végre egy helyen vannak a szereplők, végre mindenki megismer mindenkit. :D
Nagyon érdekes, izgalmas, fordulatos, és nem kiszámítható volt a történet! Nekem nagyon tetszett! Együtt örültem, szomorkodtam, féltem, dühöngtem, és könnyebbültem meg a szereplőkkel!
Amikor a kedvesemnek meséltem a könyvről, persze nagyon sokszor feljött, hogy „… az a szemét William…” Drágám pár ilyen mondat után mosolyogva megkérdezte, hogy „És úgy írja a könyvben, hogy az a szemét William?” „Ja nem – mondtam, - azt csak én tettem hozzá.” :D
Az utolsó rész egy kicsit untatott. Az eleje nem, izgalmas volt Fülöp ügyének pere. :) Viszont aztán az a csatározás a király és az érsek között, nekem annyira nem hiányzott. De belátom, hogy ettől még „nagyobb” ez a történet, még többet mondó, hogy ilyen szép vallási befejezése lett. Bizonyára ez sokat ad az olvasóknak, hogy mindenki tartson ki a vallása mellett.
Az a szemét William végül elnyerte büntetését :D, viszont sokan megtértek, és megbocsátottak nekik, ez is szerintem fontos, sokatmondó rész…
A gyerekek későbbi életéről is van szó, de az jutott eszembe, hogy azt nem tudtuk meg, hogy Márta végül férjhez ment-e..?!
Kíváncsi vagyok, hogy kikről szól a folytatás! :D
Egyébként tervezem megnézni a sorozatot, bár általában csalódni szoktam a filmekkel, szóval azért félek… :S

Értékelésem: 5* :) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése