2014. július 26., szombat

J. A. Redmerski: A soha határa



Uhh… Hát, tényleg megnyeri a mostanában olvasott legszebb szerelmes történetek díját! :) Ez aztán tényleg olyan könyv, ami megfogott, és mindenféle érzelmet kiváltott belőlem! Van egy kihívásom, melyben az is benne van, hogy csak olyan könyveket kellene olvasni ebben a hónapban, amiről úgy érzem, hogy tetszeni fog. Eddig ezt mégis megszegtem, mert A tűzpiros üveggömb nagyon nem kötött le, aztán meg a Napraforgó-lányt kezdtem el olvasni, amivel lassan kellett haladnom, hogy fenntartsam iránta az érdeklődésemet. :D De közben – hirtelen felindulásból – elkezdtem ezt is olvasni, és ez kárpótolt mindenért! :) Persze, hogy amint befejeztem, rögtön el is kezdtem olvasni a folytatást :D, de pár oldal után sikerült leállítanom magam, hiszen előbb értékelést kell írni erről, meg még van néhány dolog, amit el kellene intézni, ahelyett, hogy belevetném magam egy következő könyv olvasásába. :P
Na, szóval… Az eleje mindjárt megtetszett, Camryn meg a szókimondó barátnője, meg hogy mi történt velük, milyen érzelmek játszódnak le a főhősben stb. Aztán, amikor lelépett otthonról, csalódott lettem… Amikor pedig a buszon találkozott Andrewval, a srác megmentette, majd közös utazásba kezdtek, a történetről egy korábbi olvasmányom, a Vajon létezik szerelem első látásra? című könyv jutott eszembe. És ez zavart. Az is a hasonlatosságok közé tartozott, hogy két szemszögből van írva a könyv, és ez is növelte csalódottságomat. Az elején ugyanis jó ideig csak Camryn gondolatait olvashatjuk, nem értettem, hogy ennyi oldal után, miért van most szükség arra, hogy hirtelen felváltva meséljék nézőpontjukat. Egy idő után azonban megszoktam a dolgot, és egyre inkább magával ragadott a történet! Hajnali négyig olvastam, aztán ágyba parancsoltam magam, mert elálmosodtam már, de délelőtt fél 9-kor folytattam is az olvasást! :D Majdnem lekéstem a buszt, mert nem tudtam abbahagyni e tevékenységet! :P Azért csak sikerült elérnem, és annak ellenére, hogy a laptopomon van meg a könyv, nem papíralapúban, a buszon is muszáj volt olvasnom! :)
A szexuális tevékenységek és azok elmesélése, hmmm… Nagyon tetszett! :D Hatással volt rám az egész utazás, olyan érzések kezdtek kibontakozni belőlem, hogy milyen jó lenne, ha mi is így utazgathatnánk a párommal!! :)
Amikor Andrew anyjánál voltak, engem is idegesített, hogy mi lehet az titok, és amikor kiderült… Mondom, ne mááár… Persze, sejtettem, hogy ha már van folytatás, akkor valószínűleg túléli a pasi, de örülök, hogy így ért véget! Hogy eljegyezte a lányt, gyermekük lesz, és ami a legfontosabb, sikeres volt a műtét, és meggyógyult!!! Gondolom, lesz a második részben is szomorú rész ezzel kapcsolatban (nem tudom biztosra, csak tipp), de akkor is jó, hogy most legalább meggyógyult, és boldogsággal kezdődik a következő rész, nem járja át az egész könyvet a szomorúság, hogy a főhős beteg, és azzal küzdenek… Ezért örültem ez az első kötet esetében is, hogy csak a végén tudtuk meg mi olvasók is, hogy beteg, hiszen legalább nem kellett lehangoltnak lennünk emiatt, ahogy ugye Camrynnek sem.
Tényleg egy gyönyörű szerelmes történet, de nem az a giccses fajta, hanem tényleg művészien tárja elénk az író a dolgokat, érzelmeket, megnyilvánulásokat! Nagyon tetszett, és szerintem gyorsan el fogom olvasni a folytatást is! :)
                                                                                                                       
Értékelésem: 5* :) :) :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése