Tehát:
- Vigyázat, cselekményleírást tartalmaz -
Néhány évvel ezelőtt elolvastam a Harry Potter első három kötetét. Szerettem, de valahogy mégis elmaradt a folytatás olvasása. A filmet egyiket sem láttam, de nem is akarom. Addig legalábbis biztosan nem, amíg el nem olvastam mindegyik részt. Aztán majd meglátjuk… Szóval, így évek múltán először az jutott eszembe, hogy valószínűleg már nem tetszene annyira a HP, mint régen. De aztán egyre többen emlegették Molyon, sokan írták Az olvasás 7 hete kihívás keretein belül, hogy e könyveknek köszönhetően szerették meg az olvasást stb. Tehát, hirtelen – a Molytársaknak köszönhetően – egyre többször hallottam a HP-s könyvekről, aztán pedig észrevettem, hogy van egy kihívás is, amely e könyvsorozathoz kapcsolódik. Eldöntöttem, hogy részt veszek rajta, elolvasom mindegyik HP könyvet. :D
A sorozat első kötete tehát „Harry Potter és a bölcsek köve”. A regény először bemutatja Harry-t és „családját”. Harry kis híján 11 éves, a nagynénjéékkel él: Petunia nénivel, Vernon bácsival és a fiukkal Dudley-val. Petúnia nővére volt Harry anyja, aki boszorkány volt. A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába járt, ahogy Harry apja is, aki varázsló volt. Egy rossz útra tért varázsló Voldemort (akit legtöbben csak „tudod ki”-ként emlegettek) azonban megölte őket. Harryvel is végezni akart, de nem sikerült neki, viszont azért lett nyoma a küzdelemnek, Harry homlokán egy villámalakú sebhely keletkezett. Vernonék elvállalták a fiú nevelését, de alig törődtek vele, szinte csak eltűrték, hogy ott van. Ők nagyon varázslóellenesek voltak, ezért azt akarták, hogy Harrynek se legyen semmi köze ahhoz a másik világhoz. Ennek érdekében nem mondták el neki, hogy ő varázsló, és azt mondták, hogy a szülei autóbalesetben haltak meg. Dudley nagyon elkényeztetett fiú volt, borzasztóan ellenszenves figura. Harry a 11. szülinapján levelet kap, de Vernonék nem adják át neki. Erre újabb, meg újabb levelet kap, de a bácsiék mindet elkobozzák. Aztán elutaznak, hátha akkor abbamarad a levélözön. Az azonban nem maradt abba, sőt személyes látogató is érkezett, Hagrid személyében. Hagrid vadőr volt a Roxfortban. Ő avatta be Harry-t a múltjába, majd elvitte vásárolni, hogy beszerezzék az iskolába szükséges holmikat. Szeptember 1-jén Weasley-ék segítségével megtalálta a 9 és ¾-ig vágányt, és a többiekkel együtt útra kelt a Roxfortba. Összebarátkozott Ron Weasley-vel, Draco Malfoy-jal pedig gyorsan megutálták egymást. Hermione Granger-t először sem Harry, sem Ron nem kedvelte, mert a lány cserfes volt, és okoskodó. A Teszlek Süveg mindhármukat a Griffendél-házba osztotta be.
„Kalapok közt keresgélve
Találsz talán szebbet,
De nem hordott még a fején a föld
Nálam eszesebbet!
Én vagyok a Teszlek Süveg.
A híres? Naná!
Más sapkákkal ne végy engem
Egy kalap alá!
Én látom, mit senki más:
hogy mit rejt a fejed.
Próbálj fel, és menten mondom,
hol van a helyed.
Ha vakmerő vagy s hősi lelkű,
Házad Griffendél.
Oda csak az kerül, ki
Semmitől se fél.
Hugrabugnak nyájas népe
békés, igazságos.
Oda mész, ha türelmes vagy
S jámbor – ez világos.
A bölcs öreg Hollóhátban
Éles elmék várnak.
Kiknek a tanulás kaland,
Oda azok járnak.
Hogyha agyafurt s ravasz vagy,
Ne is tekints másra:
A Mardekár való neked.
Ott lelhetsz sok társra.
Hát vegyél fel, és ne remegj!
Forog ez az agy!
Bár nincsen mancsom, nálam mégis
Jó kezekben vagy!”
Amikor a repülést tanulták Malfoy ki akart babrálni Neville-lel, elvette a nefeleddgömbjét, és felrepült vele. Harry segíteni akart Neville-nek, így utánarepült, és meg is szerezte a gömböt. Félő volt, hogy büntetést fog kapni, mivel ekkor még nem volt szabad repülniük. De McGalagony professzor látta, hogy milyen remek fogójátékos lenne Harryből, így büntetés helyett elérte, hogy benne lehessen a Kviddics csapatban, pedig az elsősök még nem játszhattak. Harry és Ron megmentették Hermioné-t egy trolltól, ezután barátkoztak össze a lánnyal.
„Vannak helyzetek, amelyekben az ember akarva-akaratlanul is megkedveli a másikat. Egy négyméteres hegyi trollal szembenézni – nos, ez pontosan ilyen helyzet.”
A három jóbarát szeretett császkálni, így egyik alkalommal véletlenül abba a terembe kerültek, ahol egy háromfejű kutya őrzött valamit. Kutatásaik által rájöttek, hogy az a valami a bölcsek köve, amely az örök életet biztosítja használójának. Néhány kihallgatott beszélgetésből arra is rájöttek, hogy Piton professzor el akarja lopni ezt a követ. Ezt mindenképpen meg akarták akadályozni. Időközben Harry kapott egy láthatatlanná tévő köpönyeget. Az apjáé volt a köpönyeg, és az iskola igazgatója Dumbledore úgy gondolta, hogy mostmár Harryt illeti meg, ezért elküldte neki. A fiú Edevis tükrével is megismerkedett. A tükörnek az volt a titka, hogy megmutatta azt, amire az ember vágyott. Harry arra vágyott, hogy lássa a családját, így azokat mutatta meg neki a tükör, míg Ronnak azt, hogy iskolaelső, jelvénye van, csapatkapitány lett, megnyerte a házkupát és a kviddicskupát. Tehát Ron arra vágyott, hogy kitörjön a bátyjai árnyékából, hogy ő is híres legyen. Később Dumbledore vezette rá Harry-t, hogy mi a tükör titka, de azt is mondta neki, hogy vigyázzon, hogy ne babonázza meg a látvány, mert volt már aki ebbe őrült bele.
„Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni – ezt jól vésd az eszedbe!”
A könyv végén eljött az az este, amikor meg kell akadályozni, hogy ellopják a bölcsek kövét. Ron lejátszotta a sakkjátszmát, ami az egyik akadályt jelentette, Hermione kilogikázta, hogy melyik italt kell meginni, hogy be lehessen jutni az utolsó terembe… És ott Harry nem Pitonnal állt szemben, akire számított, nem is Voldemorttal, hanem nagy meglepetésére Mógus professzorral. Kiderült, hogy Harryék félreértették a jeleket, ugyanis nem azt akarta Piton megtudni Mógustól, hogy mi a varázslatának megfejtése, valamint nem is ő bűvölte meg Harry seprűjét az egyik kviddicsmeccsen, hanem Mógus. Harry megszerezte a bölcsek kövét (nemeslelkű, tisztaszívű volt, és ő csak megtalálni akarta, nem felhasználni, így a kő önként a zsebébe csusszant), és harcolt Mógus ellen, amiben végül Dumbledore volt segítségére. Azután az igazgató elbeszélget Harryvel. Elmondja, hogy megsemmisítették a bölcsek kövét, hogy biztosan senki ne használja gonosz célokra. Ennek hatására Nicolas Flamel és a felesége nemsokára meghalnak (jó varázslók, akiket eddig az életelixír tartott életben, amely a kőben volt), de emiatt nem kell szomorkodni, már úgyis több mint hatszáz évesek voltak. Arra biztatja Dumbledore Harry-t, hogy nyugodtan mondja ki Voldemort nevét, ne nevezze ő is „tudodki”-nek, ahogy sokan teszik.
„A dolgokat mindig a nevükön kell nevezni. Ha félsz a névtől, félni fogsz magától a dologtól is.”
Azt is elmondja, hogy Mógusnak azért okozott fájdalmat, ha hozzáért Harryhez, mert Mógus gonosz, Harryt pedig az édesanyja szeretete védte, hiszen annó azért halt meg asszony, mert védte a kisfiát.
„Akit egyszer ennyire szeretett valaki – aki talán már rég nem is él -, azt a szeretet ereje mindhalálig védelmezi.”
Mivel Harry a harc utáni lábadozás miatt nem lehetett ott a következő kviddicsmeccsen, így a Mardekár nyerte el újra a házkupát. Dumdledore azonban az évzáró bulin adott plusz pontokat a Griffendél csapatának. Neville-nek azért, mert végre bátrabb, és elszántabb lett.
„Nem kevés kurázsi kell hozzá, hogy szembeszálljunk az ellenségeinkkel, de ahhoz sem kell kevesebb, hogy a sarkunkra álljunk a barátainkkal szemben.”
Ronnak a sakk miatt, Hermione-nak a logikai megfejtése miatt, Harrynek pedig a Mógussal való harc miatt adott plusz pontokat, így a Griffendélnek ugyanannyi pontja lett, mint a Mardekárnak, tehát döntetlen lett a végső eredmény. Az évvégi vizsgák is elég jól sikerültek Harrynek és Ronnak is, Hermione-nak viszont nagyon jól, osztályelső lett.
A regény azzal fejeződik be, hogy utaznak haza. Leszállnak a 9 és ¾-ik vágányról, ott találkozik Harry Vernonékkal, a többik pedig a szüleikkel. Harryék megbeszélik, hogy a nyáron még látják egymást, majd mindannyian útra kelnek… Harry arra gondol, hogy Vernonék nem tudják, hogy otthon nem szabad varázsolnia, így majd elsüt néhány trükköt Dudley számára… :D
Értékelésem: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése