2011. december 10., szombat

Varró Dániel: Szívdesszert

Fülszöveg:
Varró Dániel új verseskötete a szerelem külső és belső helyszíneit veszi számba, mint egy kis szerelmi enciklopédia. A kapualjakat és mozikat, strandokat és libegőket, reggeleket és estéket, féltékenységet, boldogságot. A költőtől megszokott könnyed, játékos hangba ezúttal egy kis keserűség is keveredik. Rímjátékokban azonban most sincs hiány, és a témát változatos költői formákban járja körül a kötet, az elégiától a makámáig, a szonettkoszorútól az SMS-versig.

Gondolataim:
Szép szerelmes szonettkoszorú. Annyira "nem ájultam el tőle", mint mások, de szép... Talán azért nem tudom annyira ezeket a verseket a magaménak érezni, mert a legtöbbjében nem találom meg magamat/magunkat... Írtam már pár szerelmes verset, és mégis csak más, ha direkt azt olvasom, ami velünk történt meg. Akkor az olvasás közben emlékezni tudok! Varró Dani verseinek olvasása közben azonban nem tudok emlékezni, csak azt érzem, hogy szép versek. Persze, mások sem emlékezhetnek, hiszen ez nem az ő szerelmük, ahogyan nem is az enyém, hanem Daniéké. Ezért nem értem, hogy miért imádják annyira mások... Na mindegy. Biztosan másoknak jobban hasonlítanak az érzelmeik Daniéhoz...
Legnagyobb kedvencem a kötetből a Nyelvművelés (egy link, ahol el lehet olvasni), meg át tudtam érezni az Autót is (link). :)

Értékelésem: 4/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése