2011. november 25., péntek

Janikovszky Éva: Szalmaláng

Fülszöveg:
Palócz Vera szegedi gimnazista életre-halálra beleszeret Iharosba, aki Peer Gyntöt játssza a színházban. Azután: még halálosabban beleszeret Kolozs Jánosba, a karmesterbe. És küldi a leveleket Kolozs Jánosnak, aki egyáltalán nem karmester… És akkor, éppen akkor, amikor találkozik a tekintetük, és az első érzelmekkel teli szót váltják, abbamarad a regény…
„És… mi történt aztán?” – kérdezték Janikovszky Évát a kíváncsi olvasók. Mi történet aztán, hogy a szerelmesek egymásra találtak? Tizenegy évvel a regény megírása után, a harmadik kiadás epilógusában az írónő erre a kérdésre is választ adott. Frappáns, szellemes, Janikovszky Évás választ. Milyen kár, hogy a mostani kiadáshoz már nem írhatja meg, mi történt hőseivel az azóta elmúlt harminc év alatt!

Véleményem:
Néhány hete megvettem ezt a könyvet, mert rátaláltam egy antikváriumban. Nem volt drága, nem bántam meg, hogy megvettem, de ha most - az elolvasás után - kellene döntenem, nem venném meg. Annyira nem fogott meg, hogy úgy érezzem, hogy kell egy saját példány. Egyébként újraolvasás volt, tini koromban már olvastam egyszer. De egyáltalán nem emlékeztem, hogy miről is van benne szó... Aztán, ahogy olvastam, természetesen felvillantak az emlékek, hogy ja hát igen, ez volt benne... Vicces volt Vera, meg az ifjabbik Kolozs János levelezése, de a mű többi része nem kötött le igazán...

Értékelésem: 3,5/5

Ui. Ja és érdekes, úgy tűnik, hogy ezt a regényt pöttyös meg csíkos könyvként is kiadták! :D

Ui.2 Most olvasom Molyon, hogy az új kiadásnak a végén van "És mi történt ezután?" rész is, amelyben leírja az írónő, hogy kivel mi történt az elkövetkező 14 évben... :D Az én példányomból természetesen ez a rész hiányzik, na majd megnézem a könyvtárban, hátha ott van ebből az új kiadásból is... :P

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése