Gondolataim:
A főhős gyermekkorában pilóta, mozdonyvezető, vagy mozdony szeretett volna lenni. Iskolázott rokona azt ajánlotta, hogy legyen kavics, az anyja pedig azt szerette volna, hogy tojás legyen. A kavics a végérvényesség jelképe, a tojás az idő múlásáé, forgásáé. Végül egy homokórában lett homok, ez aztán végérvényes is, mégis az idővel is kapcsolatban van. A tojásfőzéshez használták, egy ideig jól ment minden, de aztán becsomósodott. Egy ideig küzd, de hiába, aztán levonja a következtetést: ő alkalmatlan homoknak.
Arra gondol, hogy milyen ajánlatokat kapott fiatalon, amelyeket akkor elutasított, de most rájött, másnak kellett volna menni, kockáztatni kellett volna.
Belőlem ezeket a gondolatokat váltja ki e mű: A pályaválasztás nehéz, és az is nehéz, hogy milyen ember váljon belőlünk. Sok féle tanácsot kap az ember, hogy mi legyen, milyen legyen. De nem másokra kell hallgatni, hanem azt kell figyelembe venni, hogy én mi szeretnék lenni. Nem kell megfutamodni a kihívások elől! Ha pedig választottunk, de egy idő múlva belefásulunk a munkába, az életbe, akkor ne azon sopánkodjunk, hogy miért nem mást választottunk, hanem keressünk újabb kihívást. Sosem késő változni, ne a múlton rágódjunk, hanem tereljük helyes mederbe az életünket, ha már nem vagyunk elégedettek vele…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése