„Ügyesen, csinosan, hangulatosan megírt szerelmi történet zenével, kalanddal, kétszeres csábítással. S a horizonton egy szenvelgő kékharisnya éretlen marxi ábrándjai, mely ábrándok szerencsére még robbanás előtt belevesznek az egyedül boldogító és leghatásosabban férjszerző anyaságba. A regény stílusa finom és formás, s a történet mellékvonalait sok ötlet és megfigyelés teszi gazdaggá…” – írja a korszak magyar regényirodalmában nem ritka módon Itáliában játszódó műről Török Sophie 1932-ban.
A történet mai időszerűségét az is megadja, hogy a több nyelven beszélő magyar fiatalember és egy másik kisebb európai nemzethez tartozó leány szerelmének kibontakozásában szerephez jut a közös európai kultúrörökség is.
Véleményem:
Egy könyv a szerelemről, a nemzeti hovatartozásról, a különböző kultúrákról, szokásokról, értékrendről. Az eleje eléggé megfogott, a második felében viszont kicsit kevésbé tudtam ráhangolódni. Többet nem írok róla, mert most sietősen írok, egyre kevesebb az időm…
Értékelésem: 4/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése